Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Cseh műfordítások - Jaroslav Vrchlický: Négy verse

91 nem láthatott az asszony, csak amennyit a nép hulláma láttatott, így tenger morajnak hallott minden zajt és szender volt arcán, melynek nem volt itten mása : úgy mosolygott rajt hajnal sugárzása. FORDÍTOTTA : SÍPOS, GYÖZÖ. Sfeptemßeü Oszlik a köd... Szép napunk lesz. Szeptembernek aranyhaját Ezüstszállal pók fonja át. Egy-két virág még kacéran Kacsintgat fel az azúrig, De az erdő már pucéran Tarka ronggyal takarózik. A patak híg ködbe omlik, S a torony a ködtengerből Halott árbocként mered föl A fény tört színekre bomlik ... Arcát a rét még kendőzi, Testét gyöngygyei ékesíti, De sokáig már nem győzi : A tél a karmát élesíti ! Oszlik a köd ... Szép napunk lesz. FORDÍTOTTA: BORKA GÉZA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom