Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Jegyzetek - Szalatnai Rezső: Az írókról és műfordítókról

228 de a társadalmi igazságosztás forrongó híve, aki jelentősen hatott a fiatal költői nemzedékre. MUNKÁI : Strom v květu (Virágzó fa, 1920), Pracující den (Dolgozó nap 1929), Bouřlivé jaro (Forradalmas tavasz 1923). Tvůj hlas (A te hangod 1931). FORDÍTÁSOK : Dénes Endre, Petneházy Ferenc. JIRÁSEK, ALOIS * 1851, + 1930. Gimnáziumi tanár volt, történetírással foglalkozott, ő lett a legnagyobb cseh történeti regényíró. Könyvtárnyi regényt és novellát írt, amelyeknek nemzeti küldetése volt. Szépen, realisztikusan s népiesen írt, de mélyebb lélektani magyarázat nélkül, túlságosan a felszínen maradva. MUNKÁI közül kiválók a háromkötetes Bratrství (Testvériség), a magyarországi huszita háborúk Giskra-korszakával foglalkozó regény. FORDÍTÁSOK : Verő Ignác. LANGER, FRANTIŠEK * 1888. Katonai orvos, a legnagyobb sikerű modern cseh drámák szerzője. Színműveit Budapesten is előadták, szlovenszkói magyar színpadokon is játszották. Igen ügyes, ötletes, élmény adó riport-drámák mellett elbeszéléseket is ír. Langer, a cseh Molnár Ferenc. MUNKÁI : Velbloud uchem jehly (Teve a tű fokán 1923), Andělé mezi námi (Angyalok a földön 1931), Periferie (Külváros 1925.) Híres regénye : Pes druhé roty (A második század kutyája). FORDÍTÁSOK : Langer minden jelentős színművét lefordították magyarra (Kosztolányi Dezső stb.) LYSOHORSKONDRA. Ezen a néven jelentek meg azok a lach táj nyelven írt cseh versek, melyek néhány évvel ezelőtt feltűnést keltettek a cseh irodalmi világban. Lachok : a morva-—sziléziai határon élő csehek, akiknek nyelve erősen keveredett a lengyellel. Ezen a tájnyelven írta költeményeit Lysohorský (Lysá Hora, a Nyugati Beszkidek egyik csúcsa). FORDÍTÁSOK : Bólya Lajos (Szlov. Magyar írók Ant. I. köt.) Dallos István. M ACH AR, JOSEF SVATOPLUK * 1364. Bankhivatalnok volt Bécsben s Masaryk lapjának, a Casnak cikkírója. A fordulat után a csehszlovák hadsereg főfelügyelője. Költő, kritikus és esszéíró, maradandót leginkább az utóbbi műfajban alkotott. Masaryk egyik művét, a Konfese literáta (Egy írástudó vallomásai) c.-t a világirodalom legjobb 10 könyve közé sorozta. Politikai, katolikusellenes, irodalomkritikai felfogását ritkán tudta költeményeiből is kihagyni. A harcoló író típusa volt. MUNKÁI Confiteor (1887) Výlet na Krym (Kirándulás Krimre 1899), Tristium Vindobona, Magdaléna, Golgotha. FORDÍTÁSOK : Dénes Endre, Sípos Győző, Sebesi Ernő. (M. Újság, M.. írás.) MÁCHA, KAREL HYNEK . * 1810, + 1836. Prágai diák, leitmeritzi ügyvédbojtár. A cseh irodalom első nagy lírikusa, európai magatartású romantikus egyéniség. Főműve, a «Máj«, száz évvel ezelőtt, 1836-ban jelent meg.