Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Cseh műfordítások - Karel Hynek Mácha: Május

105 ez az önimádó, bús szerelem. Árnyékos, fenyvesek sötétje fénylett távolabb, ölelkező, szép árnyékuk vágyón egymásfelé haladt ; majd egyesülve az összehajló fák alatt, a szürkület ölén befedte őket végül is a békés alkonyat. A messzi partokat árnyékoló szürke hegyek alatt nyírfákhoz hajló kis fenyők s fenyőkhöz bújó nyírfák sora rezeg. A siető patak elomló hulláma csillan. Bomló vágy pezsdíti minden lény szívét szerelmes május idején. * Csillag zuhant a magasból, halott csillag, kékes fény, zuhanása zokogva zeng a mindenség zord ölén. Sírása sír minden sírból, szörnyű zsivaj, dühödt gyász ; panaszkodó jajgatása vádló rémes zokogás. »Szédítő bús zuhanása véget ugyan mikor ér ?« Soha — sehol -— semmi cél. A torony körül szellő lebeg s a mélyben suttog a hullámsereg fehér fényt hintve szét a hold ezüsttel vonta be a torony peremét, de lent a keskeny ablakrésen