Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Szombathy Viktor: A német lány és a szerelem

195 — Atrecek ! Felnevet a lány, megérti könnyen. Elkapja a papirost, odaszalad egy asztalkához s felírja a nevét, címét, városát. Aussigban lakik. A neve Anni. Ezt könnyű is megjegyezni nagyon. Vince leszakít egy darab papirosszélit s nagy üggyel-bajjal maga is megszerkeszti a névjegyet. Svobodník Nagy Vince. Ezred, üteg. — Nagi, Nagi, — olvassa a lány nevetve Vince vezetéknevét. Vince megcsóválja a fejét. Hozzá van azonban szokva, hogy az ő nevét Naginak ejtik, a Hölgye Lajosét Helgiának, a Csütörtökhelyi Ambrus szörnyű nevét pedig csak kezdetben próbálta nyelve közé szorítani az őrmester, de sikertelen nekilódulások után bizony régen abbahagyta és Ambrusnak egész más nevet fabrikált. Vince tehát barátságosan böködi a papírt s türelmesen javít : — Nagy. Vincenc Nagy. — Nagi, Nagi ! Vincenc Nagi legyint. Maradjon. Ezzel már se nem javít, sem pedig nem ront. Legyen tehát Nagi, ha már ráragadt ez a név menthetetlenül. Az atrecokat mindketten elteszik, Vince a noteszába, a leány a kis táskájába. Vince meglátja, hogy a kis táskában pénz van. Keserűen sóhajt. Ha most neki pénze volna, régen beültette volna a lányt a restibe és limonádét fizetett volna neki. Enmagának sert. Mintha az isteni sugallat árama pendült volna közéjük. A lány mond valamit s mutatja, szomjas. Vince legyint. Ő nem ihas. A leány visszaint, neki ihatnékja jött. S máris ragadja Vincencet a nagy váróterem sörmérő pultjához, rendel valamit magának, szörpöt, pirosat, Vincének sört, valóban. Vince képe gyöngyözik az izzadtságtól. Teremtő jóisten, hogy fogja ó ezt itt kifizetni. Ha adósságot csinál, még patrul jön érte s holnap ülhet a rács mögött. Keserűbb volt a sör a timsónál. Nem ízlett sehogy. Zavartan nyúlkál a pénz után s a nagy igyekezetben kiborul a bugyellárisból két darab koronás. Se földön, se pult alatt nincsen több. A lány fölnevet, int a pincérnek s már fizet is. Mindent