Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Vers és műfordítás - Sípos Győző

146 Akkor, mind az asztalok márvány-sírkövekké váltak, sírból-kelt, mosolygó gazdagok örültek a halálos bálnak, gyászruhás fürge pincérek füstből-font koszorút hoztak hirtelen, B míg odakinnt az utca élt : nyomor és fagykéreg, pohos sírkövek bámultak idebenn a ..Bellevue" kávéházban. — Laco Novomesky — A vidék gyilkos korom alá veszett. Ily fekete éj után a fehér hó is szürke lett. A messzi határ hollók színében mintha remegne, osztraui kedvesemnek is sötét volt a szeme. Bányász-testet is fekete gyilok sebez. És fekete a komor földben rejlő tűz-gyomru amorf lemez. Zászló is feketén száll akna felett, röpdös. Csak a vér, a bányában kifolyt vér, az embervér vörös.