Szlovenszkói vásár – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1918-1938

Lósorozás Gádoroson - Szombathy Viktor: Keszeg András egyedül maradt

aztán ijedten nézett Keszeg András felé. Ügy látszott azonban, hogy Keszeg András elaludt. Balog csetár tehát felemelte tétjével együtt a hangját is. — Gyerünk, gyerünk! Folyt a játék nagyszerűen. Egy-egy sikeres fogásnál hangosan nevetlek fel a nyertesek, míg a vesztesek szakrázni kezdtek, s új skatulyákat bontottak fel. Bódis Feri nagy ravaszul elhasznált gyújtókat csempészett a skatulyába, s ezért három menetre kitiltották a játékból. Knyizsáknak ez igen tetszett, derékon kapta Bódis Ferit, s egy ágyra vágta örömében. Pompás helyzetek adódtak, régen mulattunk ilyen kitűnően. A csendes Anton Reich írni akart, de a tintásüvege mindig felugrott, s olykor kicsúszott kezei közül a papiros. Horácsekot ez szörnyen mulattatta. Nagyokat vágott az asztalra, míg aztán Reich méltatlankodva eltette írószereit a holnapi napra. — Vecserkaaa! — nyitott be ekkor váratlanul a szolgálatos. Fanyalogva vonult el mindenki az asztaltól. Balog eltette a mocskos kártyákat, s Knyizsák megcsörgette a nyereségét. Egy üres sörösüveget is nyert ráadásul. A szolgálatos a folyosó kapcsolótáblájáról eloltotta a villanyt, s csönd borult a szobára. Balog csetárt ebben a pillanatban elfogta a lelkiismeret-furdalás. •— Mégsem kellett volna úgy ordítozni! — mondta bánatosan. — Keszeg András alig bírt elaludni. — Alszik! -- állapította meg Bódis Ferenc. Egy pillanatig hallgatott mindegyik. Keszeg András szakadozott szuszogását azonban nem hallottuk. — Co je.'

1 -- riadt fel Knyizsák, és kihajolt az ágyból, mert ő került legközelebb Keszeg ágya mellé. Felültünk az ágyban, s úgy hallgatóztunk. Végre is Balog csetár kiugrott, s Keszeg ágya mellé szaladt. Gyufát gyújtott, s belenézett a Keszeg arcába. A gyufa kiesett a kezéből. — De hiszen ez meghalt... -- mondta ijedten, s újabb gyufát akart gyújtani. .216