Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Kapcsolat és közeledés - Szalatnai Rezső: Jegyzetek a cseh-szlovák -magyar szellemi együttműködésről

kiépítésének másik előterjesztése, az akkori Sarlóé sem valósult meg. Csupán torzókat tudunk felmutatni a kétségtelenül jól meglátott tervből. 9 Túlságosan sokat vállalt ez a fiatal tábor az esedékes kisebbségi magyar szellemi munkából, s túlságosan kevesen voltak hozzá, korlátolt anyagi lehetőségek közt — s ez a tábor is idő előtt felbomlott alkotó egységeire. Mert politikát kevert abba, amiből először száműzte. Pedig hatással volt a magyarországbéli haladó egyetemi hallgatókra is. 1 0 írásaikkal és munkásságukkal hozzájárul­tak ezek a fiatal publicisták a szlovák és cseh irodalom ismertetéséhez s a szláv—magyar együttműködés gondolatának terjesztéséhez Ma­gyarországon s más utódállamokban is." A fiatal nemzedékkel másutt is találkozunk a cseh—szlovák—ma­gyar kulturális együttműködés terén. A pozsonyi Nemzetközi Kultú­raterjesztő Egyesület kétszer rendez békenapot a pozsonyi színházban, 9 Vetés 1929. április. 8. o.: A cseh—magyar szellemi kapcsolatok kiépítése c.. cikk így szól: „Zahradník Ferenc pozsonyi pénzügyigazgató és Krammer Jenő érsekújvári magy. reálgimn. tanár ösztönzésére több oldalról mozgalom indult a cseh és a magyar kultúra közti kapcsolatok megteremtésére. Nejedlý Zdenko prágai cseh egyetemi tanár néhány írótársával egyetemben a Var, Plán. Red és Tvorba folyóiratokat bocsátja a magyar irodalom rendelkezésére, és úgy tervezi, hogy az irodalmi, tudományos és művészeti formában megnyilvánuló magyar problémákat állandóan felszínen tartja a cseh közvélemény átalakítása céljából. A pozsonyi fiatalság köréből egyelőre Balogh Edgár, Duka Zólyomi Norbert, Peéry Rezső és Szalatnai Rezső vállalkoztak arra, hogy közvetítő szerepet végezzenek Prága és Budapest szellemi fórumai között. A komité szláv—magyar olvasóklub felállítását tervezi Pozsonyban és magyar részről a budapesti Nyugat, Századunk és Munka, valamint az erdélyi Korunk segítségét és viszontszolgála­tait kéri a cseh kultúrtermékek ismertetése és terjesztése formájában. A cseh—magyar szellemi érintkezés ápolására a diákság felkérte Kosztolányi Dezső, Ignotus, Kassák Lajos, Móricz Zsigmond és Babits Mihály írókat, valamint az említett magyar folyóiratok szerkesztőségeit. A további programso­ron a szlovák—magyar érintkezés kiépítése is szerepel, természetesen csakis a kölcsönös megértés és a teljes jogtisztelet alapján." 1 0 A budapesti Bartha Miklós Társaság, a haladó egyetemi hallgatók és fiatal írók egyesülete Asztalos Miklós dr.-nak később Fábián Dániel dr.-nak vezeté­se alatt „a népi kollektívum szociális igényeit felölelő szemléletre törekszik", s így testvéri kezet nyújt a Duna-medence összes népei felé. Negyedévenként megjelenő folyóiratában, az Új Magyar Földben jelennek meg a szlovenszkói­ak írásai a szláv—magyar kérdésről: Duka Zólyomi Norbert: Magyar—szláv kultúrkapcsolatok (0. M. F. 1929), Szalatnai Rezső: Új szlovák irodalom (Ú. M. F. 1930), vagy a Társaság tagjáé, a nyitrai származású Gogolák Lajosé: A 424

Next

/
Oldalképek
Tartalom