Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Kapcsolat és közeledés - Szalatnai Rezső: Jegyzetek a cseh-szlovák -magyar szellemi együttműködésről

amikor a szlovák, magyar és német ifjúság szószólói szerepelnek ott. Ez a haladó szellemű egyesület békedijat adományoz azoknak a publicistáknak, akik a szlovenszkói nemzetiségek békés együttműködése érdekében a legértékesebb munkát fejtették ki.

1

2 Azonkívül négy esztendő óta megszólaltatja a cseh, szlovák, magyar és német előadókat Pozsonyban, elsősorban azokat, akik a nemzetek kibékülésének és alkotó együttműködésének ügyét szolgálják.

1

3 Hasonlóképpen dolgozik az Uránia Tudományos Egyesület is.

1

4 Jó gondolatot valósított meg a pozsonyi Reform Klub, amikor nemzetközi Ady-est keretében áldozott a Duna-medencei testvériség gondolatának.

1

5 A szellemi együttműködés értelmében dolgozik a pozsonyi Munkásakadémia s a baloldali értelmiség prágai és pozsonyi szervezete is.

1

6 1929 nyarán az emigrációban élő Barta Lajos megcsinálja Pozsonyban az Új Szó című folyóiratot, mely elsőnek akarja a szláv—magyar megismerés és ismertetés gondolatát tervszerűen a közvéleménybe szlovák ifjúság fejlődése (Ú. M. F. 1930). A B. M. T. két évvel ezelőtt megszűnt, folyóirata is. "Irodalmi és társadalomtudományi folyóiratokban jelentek meg cikkeik, éveken át Magyarországon és Erdélyben. Mint emlékezetes, a legnagyobb hullámzású akció a szlovenszkói magyar ifjúság részéről a Sarló budapesti koszorúja volt a Duna-medence népeinek nemzeti színű szalagjaival, melyet 1930. március 15-én helyeztek el a sarlósok Táncsics Mihály sírján, miután a Petőfi-szoborra való elhelyezést a rendőrség nem engedélyezte. Ez a koszorú szimbolizálta azt a gondolatot, hogy a Duna medencéjében lakó kis népek korszerű találkozása a szocializmus eszméiben: hozza meg a jobb jövőt. 1

2 1930 júniusában Paál Ferenc, Szana Sándor dr. és Szalatnai Rezső kapják meg a díjat. 1

3 Az Egyesület nem minden előadásáról mondható ez, sőt sajnos legújabban csakis német előadókat juttat szóhoz s elfekvő, nem primér fontosságú előadásokkal. A helyes út az volt, amikor a cseh Rádl Emánuel tartott előadást a nemzetiségi kérdésről, Keyserling gróf az európai szellemiségről s Móricz Zsigmond, Kassák Lajos, Vámbéry Rusztem, Szende Pál, Mannheim Károly vetették fel az időszerű kérdéseket, melyek többé-kevésbé összefüggésben voltak a Duna-medencei problémával is. 1

4 A legértékesebb előadást itt Bartók Béla tartotta a szlovák és magyar népdal rokonságáról. Az ilyen előadások rendszeressé tevése mozdítaná meg legjobban mindkét nemzet értelmiségét. 1

5 1930. január 19-én. Magyar, szlovák és német előadók szerepeltek rajta. 1

6 Különösen a vitaesték bevezetésével mutatták meg a kérdés egyik nagyon jó praktikus megoldását. 425