Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Brogyáni Kálmán: A fotográfia társadalmi jelentősége

kibővíti eddigi észlelődési területeinket. Optikai fogalmak alkotására tesz képessé. Ez az új fogalom megszabadítja magát a szófogalom minden nehézkességétől. Az új fogalom a tudat és a látás terjedelmének új dimenzióit teremti meg. Evvel oly méretek és tartalmak jutnak kifejezésre, melyek más kifejező eszközökkel megközelíthetetlenek. Teszi ezt a fotográfia minden ember előtt egyértelműen és általánosan. Az érzékelés és a világ valóságának megélése kiszélesül. A tudomány új fizikai és kémiai ismeretei sorra változtatják meg a világról alkotott eddigi képet, és olyan távlatok felé nyitnak utat. melyek megváltoztatják a tudomány eddigi kapcsolatait. Megváltozik az ember eddigi viszonya is a tudományhoz és a világhoz. Az új társadalom jövetelének útját az új világérzés nyomán támadó, az embert és történelmet formáló új igények világítják be, melyek a mai formák között többé már ki nem elégíthetők. Az első és lényeges tartalma a változásnak a valóságérzés olyan fokú megnyilvánulása, amilyenre eddig a kultúrafejlődés történelmében még nem volt példa. Ami forma- és lényegforradalmat az architektúrában Le Corbusier, Hannes Meyer, Walter Gropius, Adolf Loos és a többiek megindítottak, amit a weimari, majd első szakaszában a dessaui Bauhaus szimbolizál, az mind ennek a változásnak keresése. A tekintélyelvvel, gazdasági különbségekkel, vallási és kulturális miszticizmussal körülbástyázott mai polgári életszemlélet két póluson keresztül közömbösíti ezt a reá veszedelmes hullámot. Egyrészt a kapitalizmus a termelés keretein belül stílussá gyengíti elementáris megnyilvánulásait, másrészt a kifinomult ízlésű polgár mindezt csakis mint dekoratív jelenséget képes kezelni. A dekoráció így csinál manierizmust, stílust az anyagszépség, érthetőség, az egyensúly, a tartás fizikai törvényeinek összhangjából. A modern épületek, bútorok és használati tárgyak „modern" stílusa kellő szemléleti anyagul szolgálhat. A kor standard vonalán a fotográfia a valóságlátás örömét hozza el a szemnek. Az életet körülvevő, végtelenül gazdag felületek őszinteségét. Amit eddig a hangulat vagy a téma művészi emelkedettsége nem engedett meglátni. Anyagszerű látáskultúrát épít ki, mely a környező világ felületeiből alakul. A tényvalóságból kiinduló és a természeti ökonómiától elzárt logikájú gondolkodás az optikai interpretációban, a valóságot kívánja meg. A fotólencse kutató szeme 358