Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Kovács károly: A szürrealizmus bírálata

is hozzájárulnának. Maga Z. Kalandra is kénytelen volt megértő bírálatát felszólítással zárni: most pedig tetteket várunk! A tettek helyett azonban csak újabb szavak következtek. A szürrealizmus kiindulópontjával, hajlamával az ellentétek idealisztikus megoldására törekszik, és lényegileg negatív vagy osztályfölötti megoldásaival a legszorosabb kapcsolatban van kutatási módszere is. E nélkül a hibás szempont nélkül meg sem lehetne érteni, miért találta meg éppen a freudizmusban a régen várt és nélkülözött „tudományos" segédeszközt, mely „a képzeletet ismét az őt megillető helyhez segíti". A freudizmus idealista természete ma már mindenki előtt világos. Freud szerint: „a pszichoanalízis az egyetlen tudomány, amely a lélek és a test között fennálló összefüggések feltárására alkalmas" (Freud: Előadások). A „test" fogalmát később Freud az egész társadalomra is kiterjeszti, hogy a filozófia alapproblémájának, a lét és tudat viszonyának teljesen hamis összefüggéseit vezesse le belőle. Amikor a szürrealizmus e nyilvánvaló eszmei zűrzavar ellenére a pszichoanalízist teszi meg anyag-, motívum- és szimbolikafegyverzetének fő forrásául, minden más megfontolástól eltekintve is hamis úton jár. Önként adódik itt a közös sorsból fakadó közös értékelés és elbírálás. Vagy nem kell-e minden induktív vizsgálódás nélkül már eleve tévesnek ítélnünk az olyan irodalmi és művészeti alkotó módszert, amely a marxizmus igenlése ellenére a freudizmus eklektikus és misztifikáló álmegismeréséből meríti anyagát? Csak a freudista gondolatmenet magyarázza meg, hogy a szürrealizmus az álom és ébrenlét, a valóság és nem-valóság valóban nem merev ellentéteit nem a valóságban, hanem a képzeletben, a „realitást egyedül teremtő" álomban hidalja át. Csak a freudista gondolatmenet magyarázza meg, hogy Breton a szexuális emóciók minden embernél közös vonásait boncolgatja. Az, hogy léteznek ideológiai momentumok, amelyek hatalommá lesznek, ha a tömegeket meghódítják és amelyek a freudižmus szexuális ösztönén is diadalmaskodnak, hogy létezik az osztálylét és az osztálytörekvések egészéből leszűrt elmélet, amely széles tömegeket nem egyéni lélektani, hanem osztályideológiai alapon fűz egybe és mozgat meg, mindezt a freudizmus és a szürrealizmus egyaránt képtelen meglátni. Toljuk azonban félre a bírálat eddigi eredményeit, és forduljunk a valóságfölöttiség alkotásainak társadalmi funkciója, a közönségre 327