Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Fábry Zoltán: Etnográfiai szocializmus

szürke földalatti néma munkája nem volt üres, szósallangos expedíciós felfedező út, de veszélyes és szükségesen vállalt szociális munka. A mi fiataljaink fiatalos lendületükben mintha felismernék a kórokozót: a kapitalizmus determinálta nacionalizmust, eltemetnek egy ábrándot, de az elhatározó tett helyett újra csak egy bizonytalant lépnek. A nacionalizmust nem dobják el végleg maguktól, hites szép szavakkal tisztult formáját ígérgetve főszentségnek újra megtartják, hogy természetéhez híven újra piszkolódjon és piszkítson. Elszakadni egy ábrándtól és végeredményben újra csak melléje társulni, mi más ez, mint egy önmagába visszatérő lelki és szellemi görbe? A valóság hűen tükrözi ezt a fonák helyzetet, mert ennek a hites és legalább jóakaratban szociális mozgolódásnak itteni védnökei, szentesítői, barátai és mecénásai a legreakciósabb és legszürkébb díszmagyar pártvezérek és háttéri kapitalisták. A valóság: a védnökök ellen nem illik lázadozni, tehát: kompromisszum! Épp ezért: nemzeti köntös, lantpengetés, magyar géniusz mindenekelőtt: meseködbe, szófelhőbe burkolni az eredeti és egyedül igazolódó célt: a valóságot, a szürke szociális munkát. A szocializmusból fából vaskarika lesz: fajdetermináltsága révén csak nacionális jelentősége van, tehát: semmi. Valami, amit a magyar géniusz nem igazol százszázalékosan, valami, ami csak „hazátlan bitangok kezére játssza a nemzet és egész Kelet-Európa szent ügyét". Ez a teljes fejetlenség, ideológiai zavar uralkodik mindenen. Példa: egy cikk teljes megértéssel nézi az új orosz parasztot. De a vita eredménye ezzel zárul: „Megújhodott az olasz, a török és az orosz nép, csak a magyar ténfereg sorsproblémájának ígéretes megoldása nélkül." Micsoda ígéretes kapcsolás: Mussolini, Kemal és az orosz paraszt! Az embernek megáll az esze. Szegény falu, szegény paraszt, akihez így jönnek. Az eredmény mi más lehetne, mint a paraszti díszmagyar, idill és romantika: „sarlós" regösjárás. Az indító ok végeredményben: lelkiismeret-nyugtatás. Az entellektüel így intézi el a néppel szembeni kultúrérdeklődését, így véli elintézettnek a kor szociális parancsát. Holott aki magyar ifjú Ady védnöksége alatt közeledik a paraszthoz, az legalább Adyhoz legyen következetes és lássa meg „hazátlan bitangok" útmutatása nélkül a magyar paraszt és földmunkás egyetlen forradalmi igazát és mágnesét: Dózsa Györgyöt. Gyomrunkban az élet s az átok, Hajh gyomor, hajh kutya bendő, 243