Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Szabó Imre: Jog és erőszak

mely őt a valósághoz kötötte, és a valóságból fakadó szabályok helyett elvont normák tették ki lényegét. Ez a polgári szakasz kezdete, melyben nagy szerepet kaptak a jog felszentelt prófétái, tudósai is azzal, hogy elvont jogot, fogalmakat teremtettek, és így metafizikai távolságokba, szent érinthetetlenségbe emelték az embert kötő jog­rendet. A polgári kor eme jelentősége mellett — hogy ugyanis megterem­tette az elvont normákat és a jognak bizonyos tudományosan körülhatárolt rendszerét, átmentette a római egyéni tulajdonon épült magánjog egységes felfogását — hatalmas uniformizáló munkát is végzett. A feudális rend önkényjoga partikuláris volt, darabokra hulló erőszakjog, ahol legtöbbször még a szabályok írásba foglaltsága sem biztosította azok betartását; s ez a szakadozott rendszer átadta — nem saját jószántából ugyan — helyét a garanciákkal megszorított, egységes, kétoldali polgári jogrendnek. A kazuális és önkényes, egyénektől megszabott és csak nagy jóindulattal jognak nevezhető „rendszer" helyébe a kötött, absztrakt szerződésjog lépett. Az emberi társadalom egyik legnagyobb vívmányához értünk, a társadalmi garanciához. Jean Jacques Rousseau szelleme lengi be ezt a kort, a Contrat Social korát. Előttünk a társadalom, melynek minden változatát megszabták az emberek. A jog központi sugár­rendszere pókhálózza be az életet, az emberi közösségtől megszabott vonalak mentén fut az események sora. A parlamentben önmaguk megrendszabályozását határozzák el az emberek, pontos törvény­könyvbe foglalva áll, mi a jó, mit szabad s mit nem, hogyan szerződhetem embertársammal, hogyan szerezhetek vagyont, hogy az törvénybe ne ütközzék, s hogyan cselekedhetem bármit, csak ne ártsak vele a közösségnek. A rendszerezett jog elfoglalta az önkény helyét. A törvényhozásban többé-kevésbé részt vesz a közösség is, és a meghozott törvények fölé alkotmányos biztosítékot tesznek, amely végső fokon biztosítja azok betartását. S az emberek tudják, hogy amikor önmaguk szabadságát rövidítik meg, a másik oldalon biztosí­tottjogokat kapnak. Megteremtődött a társadalom mérnöki tervrajza, megszabott, védett, büntetlen utakkal, és a parlament sajátos társa­dalmi vámtarifát állított össze, melynek alapján az egyén tudhatta, hogy cselekedeteiért micsoda árat kell fizetnie büntetésben, ha az törvényellenesnek mutatkozik, s micsoda árat adóban azért a védele­mért, amit az állam nyújt neki. Üzlet volt ez: adok a társadalomnak 222

Next

/
Oldalképek
Tartalom