Turczel Lajos (vál.): Szlovákiai magyar elbeszélők (Bratislava. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, 1961)

Egri Viktor: Anna

herkocsi sofőrjét, állítsa meg a gépet, engedjen leszállni. A tatáros szemű, barna fiú füttyentett és vidáman intett : — Eredj ... és siess! De ő nem tudta, hogy mit akarok. Nem tudhatta, hogy nekem ott térdre kell buknom, hogy megcsókoljam a földet — otthonom édes, áldott anyaföldjét. A kocsi ott vesztegelt az út szélén, várt rám. A fiú most nem mosolygott, amikor felszálltam, csak nézett rám melegen csillanó tatárszemével. Mikor elindította a gépet, fél karjával közelebb húzott magához: — Csak sírj, ne szégyelld ... Ilyenkor jólesik ...