Tamás Mihály: Sziklán cserje

Szerelem - Prágai kaland

PRÁGAI KALAND Azon kapta magát Lanti Cézár, hogy már jó tízperce néz egy kirakatot a Vencel-téren, pedig a kirakatban nincsen egyéb, mint néhány fapipa és pipaszár, meg dohányos zacskó. Ijedten lépett el az üveg mellől, összehúzta magán a felöltőt, csúf tavaszi szél fújt a Muzeum felől. — öregszem. . . Behullott az egymás mellett hullámzó emberfolyamba, rossz irányt vett, egy pápaszemes, kövér, aktatáskás prágai úr pontosan szótagolva és szemrehányó oktatással szólt rá, amikor beléje ütközött. — Tanulja meg, hogy Prágában az emberek balra térnek. Lanti Cézár a kalapjához nyúlt, megköszönte az oktatást és jobbra tért ki az öreg úrnak. Az emberfolyam vitte, a hátára kapta, de gyorsabb volt, mint ő, emberek, emberek vonultak el mellette és ő maradt a magányossággal. Julius Meinl ócska sarokháza előtt megtorlódott a forgalom, az ueca vastag tömegben dobta az embert a térre és a sűrű embercsomóban újra nagyon érezte az egyedülvalóságot. Mindenütt páros ember, egy férfi, egy nő, egy 181