Csehszlovákiai magyar regényírók 1918-1945 – Szép Angéla háza

ródni kezd, Még vasárnap délután), melyeket szélesebb közönségünk a Szlovenszkói vásár című antológiából ismerhetett meg. A mostani válogatásban közölt Űj madonnán kívül Szombathytól több kisregényt nem ismerünk. Ez az érdekes tematikájú, a középkori kolostor életébe bevilágító mű eredetileg a Magyar Írás 1934. évi áprilisi számában jelent meg. TAMÁS MIHÁLY (1897—1967) — Darkó és Egri mellett — az első irodalmi szakasz legjobb és legtermékenyebb prózaírója volt. Két part közt fut a víz címen ő írta meg az első sikerült kisebbségi létregényt, és a rövid epikai műfajokban is jelentőset alkotott. Szemlélete és stílusa a realizmus és naturalizmus kereszteződését mutatja. Kisregényei közül a felső szintet a Mirákulum és a Drótvasút érik el, s egyenrangúnak tekinthető velük a novellának és kisregénynek egyaránt felfogható Szüreti bál, mely a Szlovenszkói vásár című antológiába került be. Ami kötetünk címadó írását, a Szép Angéla házát illeti, ennek szokatlanul botrányos utótörténete van. A kisregény először — és a mi közlésünkig utoljára is — A Reggel 1927. évi húsvéti számában (ápr. 17.) jelent meg, és néhány napon belül hatalmas botrány kerekedett a nyomában. Kiderült ugyanis, hogy az író élő alakokat szerepeltetett, a mellékfigurák egy részét a valódi nevükön, s ő maga (polgári neve: Tvaroska, foglalkozása: építész) is felismerhető a szlávos nevű kisregénybeli építész alakjában. Az írót az egyik mellékszereplő fia inzultálta, a pap és a papné pedig sajtó útján elkövetett becsületsértés és rágalmazás címen pert indított ellene. A botrányt a korabeli sajtó alaposan és kendőzés nélkül kiaknázta, s ez a legsúlyosabban érintett személyek számára újabb vesszőfutást jelentett. A konzervatív ellenzéki sajtó élesen támadta az írót, de Féja Géza és Fábry Zoltán az írói szabadság védelmében kiálltak mellette. Fábry írása ma a Vigyázó szemmel című kötetben (114. 1.) és Összegyűjtött írásai II. kötetében (194. 1.) olvasható. A kisregény körül kialakult vitában 12