Csehszlovákiai magyar regényírók 1918-1945 – Szép Angéla háza

többen hivatkoztak az „irodalmi indiszkréciódnak egy közeli magyarországi esetére, melyben Babits Mihály volt az indiszkréció elkövetője és Ignotus az áldozata. (Babits a Tímár Virgil fia című regényében az író-újságíró Vitányi Vilmos alakjába felismerhetően belerajzolta Ignotus néhány külső és belső vonását.) Tamás kisregényében az indiszkréció ennél sokkal brutálisabb volt. Ezért nem érezzük meggyőzőnek a szerző melletti kiállásokat, a kisregény jó minősítését pedig az utótörténet figyelembevétele nélkül adjuk meg. TICHY KÁLMÁNt, válogatott kötetünk sorrendben utolsó szerzőjét az életrajzi és könyvészeti adatok részletesebb felsorolásával mutatom be, mivel ő a szélesebb olvasóközönség előtt kevéssé ismert. Sokoldalú alkotó volt: festőművész és grafikus, néprajzi és történeti szakíró, szépíró, 1888-ban Rozsnyón született, és 1968-ban Budapesten halt meg, de Rozsnyón van eltemetve. Képzőművészeti tanulmányait Münchenben és Budapesten végezte, s aztán egy ideig gimnáziumi rajztanárként működött. Illusztrátori tevékenysége is jelentős: a Kazinczy Könyvkiadó Vállalat emblémáját és sok kiadványának címlapját ő készítette; az utóbbiak jó ízelítőt adnak szecessziós stílusából. Néprajzosként hatással volt a Sarló előzményének tekinthető regösmozgalomra, és a rozsnyói városi múzeum — melynek egy ideig igazgatója volt — nagyrészt az ő néprajzi gyűjtéséből alakult meg. Történeti kutatómunkásságából a Phileciumtól Pelsöcig című kötet (Rozsnyó, 1932) emelkedik ki. Szépíróként a Nyíresi-Tichy és Ny. Tichy neveket is használta. Regényeket, elbeszéléseket, verseket, hangjátékokat írt. Erynnis című fantasztikus regénye még 1915-ben Budapesten jelent meg; a verseket, elbeszéléseket és rajzokat tartalmazó A négy évszak című könyvét a Kazinczy Könyvbarátok Társasága illetményköteteként a berlini Voggenreiter Verlag adta ki 1927-ben. Kötetünkben közölt munkáját (Cinege úr végzetes tava13