Koncsol László (szerk. ): Szélkiáltó. Csehszlovákiai magyar költők antológiája (Bratislava. Tatran, 1966)

Gál Sándor (1937) - Novemberi játék

Novemberi játék Emlékül anyámnak Anyám se tehet róla, hogy megszülettem, meg apám se. Lényegében a szerelem gyermeke vagyok. November hidege ajkon csókolt, így ismertem meg a világot, de nem haragszom érte. Születnek a gyerekek s nem tehetnek róla. Egy ölelésről senki se tehet. A bomlott ég alatt a lány sírva leborult. Ebből lettem — egy ölelés szép ráadása. November hozott a világra, Kimért utamra mezítláb léptem némán, komolyan, ahogy illik kezdeni az életet. Most szobrot állítanék anyámnak, de nem vagyok kőfaragó, így hát csupasz ceruzasorokban örökítem meg virágtestét, 101