Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Életrajzi jegyzetek

lések, Budapest, 1970); Szerelmespár (elbeszélések, Budapest, 1978); Hetedik év (kisregény és elbeszélések, Budapest, 1978); A másik (elbeszélések, Budapest, 1982); Ki ismer engem? (elbeszélések, tárcák, Budapest, 1985). URR IDA 1904. november 24-én született Kassán. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, Budapesten szerzett orvosi diplomát 1929-ben. A két világháború között Csehszlovákiában praktizált. 1941-ben költözött véglegesen Budapestre. A második világháború alatt a Svéd Vöröskereszt tagjaként nagyon sok üldözöttet mentett meg a haláltól. 1945-től nyugdíjba vonulásáig belgyógyász főorvos volt Budapesten. Itt halt meg 1989. augusztus 2-án. Irt néhány orvostudományi és egészségügyi felvilágosító munkát is. Verseskötetei: Zokogások (1923); Bíborkehely (Pécs, 1925); Kormozott lámpással (lírai eposz, Budapest, 1927); Szent pokol (Kassa, 1930); Nincs kenyér (1936); Itt az írás (Budapest, 1940); A fényrács mágiája (válogatott versek, Budapest, 1980); Hernád-parti himnuszok (Miskolc, 1985); A fényrács mágiája (válogatott és új versek, Budapest, 1989). KÖRNYEI ELEK 1905. június 15-én született Selmecbányán. Tanulmányai befejezése után újságíró lett, a pozsonyi Híradó és Új Hírek, majd a Komáromi Lapok szerkesztője volt. Különösen élénk irodalmi-szervezői tevékenységet fejtett ki a fasiszta Szlovák Köztársaság idején 1939 és 1945 között, amikor is Pozsonyban volt újságíró. 1945-től Magyarországon élt, a Magyar Távirati Iroda munkatársa volt. 1982. október 16-án halt meg Budapesten. Neve különböző naptárak, műsorfüzetek és egyéb kiadványok impresszumában is felbukkan összeállítóként, szerkesztőként. Beethoven és Martonvásár című munkája két kiadást is megért, s német fordításban is megjelent. Verseskötetei: Négyszemközt (Komárom, 1929); Az ember tragédiája huszadik században — Piéta (két drámai költemény, 1943); Felelj, Prometheus! — Adj, Urunk, szivárványt! (drámai költemény és versek, 1944). További munkái: Fadrusz János élete (színmű, 1940); Nyugati őrhelyen (irodalmi publicisztika, 1940); Isten hegedűje (jegyzetek, 1941); Ifjú szivekben (emlékezése, 1942); Beethoven Martonvá355