Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Életrajzi jegyzetek

sáron (Székesfehérvár, 1958); Eötvös József Ercsiben (Székesfehérvár, 1959); Beethoven és Martonvásár (Budapest, 1960); Székesfehérvár (fotóalbum, Gyökér Lászlóval közösen, Budapest, 1966). MORVAY GYULA 1905. október 2-án született Tardoskedden. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában, a középiskolát Kolozsvárott, Érsekújvárott és Budapesten végezte. Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet, majd előbb Pereden, később Rimaszombatban tanított. Részt vett a Sarló mozgalomban, írásai a szlovákiai magyar szocialista sajtóban, valamint az erdélyi Korunkban és a moszkvai Új Hangban jelentek meg. 1940-től él Magyarországon, ahol Abonyban, majd nyugdíjba vonulásáig Nagykanizsán tanított. Pécsen él. Fekete föld című regényét 1951-ben csehül is kiadták. Verseskötetei: Forróra fülledt a talaj (1930); Magamig ért a sor (Érsekújvár, 1932); Új holnap felé (Vágsellye, 1935). További munkái: Emberek a majorban (regény, 1930); Falu a havasok alatt (regény, Budapest, 1940); Valami készül (kisregény, Pécs, 1944); A nagy út (regény, Budapest, 1944); Fekete föld (regény, Budapest, 1948). SZABÓ BÉLA 1906. szeptember 21-én született Nagymihályon. Az elemi iskola 6. osztálya után szabósegéd lett, majd rövid ideig Prágában volt tisztviselő. írásai a húszas évek közepétől jelentek meg. A zsidóüldözések idején a második világháború alatt bujkálni kényszerült. 1949-től nyugdíjba vonulásáig az Új Szó szerkesztője volt Pozsonyban. Néhány munkája megjelent szlovákul, A menyasszony című regénye alapján írt színművét a komáromi Magyar Területi Színház mutatta be. Művei közül a Marci, a csodakapus, A menyasszony és A család kedvence több kiadást is megért. Pozsonyban halt meg 1980. október 16-án. Verseskötetei: Felszakadt gondolatok (Nagymihály, 1928); Pipacs (Kassa, 1929); Éhes vagyok! (Nagymihály, 1931); Érett szegénység (Nagymihály, 1935); Kenyér meg tej (válogatott versek, 1975). További munkái: Ezra elindul (regény, 1935); Az első ajándék (elbeszélések, 1951); Mint szemünk fényét... (regény, 1953); A mocsár és a láp helyén (riportok, 1955); Marci, a csodakapus (ifjúsági regény, 1955); A menyasszony (regény, 1956); A család kedvence (regény, 1957); Az élet peremén (regényes önéletrajz, 1959); Napló 356