Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989
Utószó
Utószó Egyszerre felmutatás és kísérlet ez a könyv. Felmutatás: válogatás egy hetven-hetvenegy évvel ezelőtt nemzeti kisebbségi sorsba szorult néptöredék költészetéből. De kísérlet is egyben, mivel minden ilyen jellegű munka — a különböző értékelési és értelmezési lehetőségek egymásmellettiségét, az egyetlen abszolút értékrend hiányát vallva és vállalva — eleve csak kísérlet lehet. A válogatás munkájának megkezdésekor Turczel Lajos axióma-értékű megállapítását fogadtam el kiindulópontként: „A csehszlovákiai magyar irodalom — így a jeles irodalomtörténész — az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve a történelmi Magyarország felbomlása után keletkezett mint a Csehszlovákiába került magyar néptöredék nemzeti létének és öntudatának természetes megnyilvánulása." Egyetértettem azzal is, amit lényegében ugyanezzel a problémával kapcsolatban a csehszlovákiai magyar irodalom monográfusa, Görömbei András mondott, aki „az egyes magyar nemzetiségeket viszonylag önálló »mikrotársadalmaknak«" tekintve leszögezte: „A Magyarországtól való elszakítással speciális történelmi létezés kezdődött: a kisebbségi magyarság sajátos élményekkel elkülönült a magyarországi magyarságtól, de történelmi élményei lényegesen különböztek attól a nemzetétől is, amelynek államába jutott", illetve: „A kisebbségi-nemzetiségi irodalmaknak alapvető közös vonásuk az, hogy nyelvükkel, kultúrájukkal, régebbi történelmi hagyományukkal s részben érzelmi kapcsolatukkal a magyar nemzeti tudathoz kötődnek, viszont létezésük állami, anyagi és részben kulturális keretét is hazájuk, az az állam, amelyikben élnek, határozza meg." S az iméntiekhez hadd tegyem még hozzá: sajátos én- és öntudatuk, azonosságtudatuk is kialakult az évek-évtizedek folyamán. Optimális esetben ezt a tényszerű kettősséget, s az ebből adódó történelmi-társadalmi-tapasztalati-tematikai-lélektani-érzelmi-nyelvi-, valamint megfogalmazás- és identitástudat-beli sajátosságokat ennek az antológiának is tükröznie kellene. Ha van — márpedig véleményem és megszenvedett tapasztalataim szerint van — sajátosan 336