Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Új Atlantisz 1945-1989

Gyurcsó István Párhuzamok Te vagy a Garam-part és a rét, rajtad virágzik a margarét, belőled nyílnak a láncfüvek, s ha este van, ott rakunk tüzet, mert te vagy a szikra és a láng, jóízű szél, ebédhez pisztráng: bokraid közt áldott pihenés. Te vagy a rész, te vagy az egész, Zólyomnál, ha betér a vonat, Léváig kísérő dombokat látsz a folyó mindkét oldalán: te vagy az ékes garami táj. Tükör gyanánt benned él, ami össze tudna minket tartani. (1964) Csontos Vilmos Májusfák Szép régi szokás: a házak előtt, Ahol leány van, álljanak fenyők, Ha május virrad, kikelet hava, Ha dalolni kezd a szív madara. Hej, valamikor vittem én is fát, Tettem ágára piros pántlikát. S keblembe rejtettem a madarat, Mely dalba kezdett ott a fa alatt. Tegnap elnéztem, ahogy este lett, Elindult fiam, cél az égeres. Vágott egy fát, és ültette oda, Hol áll Zsókáék kapuoszlopa. 151