Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - Vigyázzatok a nappalokra! (A Mécs-probléma és tanulságai)

szerűbb és legtöbbet szavalt verse, a ,,Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld", például nem más, mint egy Ady-sor — „Vadba beoltott nemes rózsaszem" — adaptálása, variálása. A kezdeti Ady —Mécs párhuzam azonban nemcsak közös sorsegyezés: reakciós céltáblalét, de elkötelező — Mécset majdan elmarasztalón visszaütő — mérce is. Az Ady-mű reális potenciává akkumulálódott: forrada­lom volt, és így forradalomként hathatott. Az Ady-mű: kiállás, következetes magatartás eredménye. Sugallat és példa. És ennél is több: történelemformáló, történelemfor­dító erő. Harc a magyar pokollal és világveszély-tudatosí­tás: háborúllenesség, antimilitarizmus mint militáns el­kötelezettségű béketudatosítás, kemény, szikrázó vox hu­mana. Ady antiimperialista harca a háborúban és a háború alatt maga volt a teljesség és megszakít h atatlan­s á g. És csak így, ezzel a permanenciával, ezzel a tán­toríthatatlansággá állandósult maga­tartással válhatott máig érő folyamatossággá és maradt meg holnapba érő törvénynek. Mert Ady: törvény. Ez, ennyi, minket és mindenkit mindenkorra elkötelező végsummája. Mécs azonban paradox probléma maradt: végsummázásként nincs oldása és nincs kötése. A követ­kezetes folyamatosság itt elmaradt — indulása, adottsága, kezdeti reális meglátásai ellenére. Mécs nemcsak a Hajnali harangszóval akart és vállalt valami önmagán túlmutatót. Irodalompolitikái téren is a haladás útvonalára lépett. Amikor az elterpeszkedő na­cionalista amatőrködők, a hivatalos magyar ellenzéki pár­tok önképzőköri elnökei, a pozsonyi és komáromi poten­tátok, a Jankovich Marcellek és Alapy Gyulák, akik a Tavasz és az Új Auróra után és mellett Magyar Jövendő címen új folyóiratot akartak alapítani, melynek szerkesztő­bizottságába Mécset is igyekeztek bevonni, Mécs — kissé döcögős, nyikorgó prózában (mely maga is mutatja Mécs elsődleges verselési készségét) — a liberális, sza­badkőműves, baloldali Kassai Naplóban Nyílt levéllel üzent „a pozsonyi magyar íróknak" — igaz, kellemetlen dolgokat: ,,A legsürgősebb és legfontosabb az anyagi megalapo­zottság kérdése . . . Komoly író nem fog ingyen dolgoz­ni.. . Minden szépirodalmi lap akkor lett lecsúszott diák­242

Next

/
Oldalképek
Tartalom