Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - Vigyázzatok a nappalokra! (A Mécs-probléma és tanulságai)

lappá, mikor nem tudott fizetni, s mindig csak kezdőkkel kellett kísérleteznie . . . Olyannak kell lennie a szerkesz­tőségnek, hogy tekintélye legyen, legyenek országos iro­dalmi alkotások a szerkesztők mögött, hogy imponálni tudjanak széles és talentumos írói rétegeknek s nemcsak irodalmi házibarátaiknak. Én, leszámítva Sziklay Ferencet, nem látom ezeket a kellékeket a szerkesztőségben. Magától a főszerkesztőtől (Jankovich) . . . egy húszéves poétáról (Ölvedi) írt kritikájára . . . lettem figyelmes. Ez a kritika engem teljesen bizalmatlanná tesz. . . egy kezdő ember tehetséges tapogatásairól, amelyek között országos értékű egy sincs, úgy írni nem szabad, mint Petőfiről szokás. Rávisznek egy fiatal tehetséget ezzel egy egészen hamis nyomra. Terjesszük ki ezt egy egész lapra, s ott vagyunk a Tavasznál és az Ú j Auróránál. . . Sajnosan kell bevalla­nom, hogy ezeken az orgánumokon nagyon meglátszott valami lokális irodalmi szag. Nagyon sok költőt, írót csináltak. Ha ez folytatódna, akkor az új orgánum nem jelent semmit a szlovenszkói magyar irodalom számá­ra! . . . Kaptam egy listát, melyen nevek vannak, kiket eddig felszólítottak a munkára . . , Szlovenszkó legjobb írói közül alig van a listán egy-kettő. Ez elszomorító. Nagy része ezen neveknek nem is író, legfeljebb napilapok ritkán felkért ünnepi írói. Ez jellemzi az Új Aurórát is, mint jellemezte a Tavasztl ... Ez a nívótlanság azért volt meg a fent jelzett orgánumoknál, mert csak kis terület íróit szedték össze hozzájuk! Ha én nekem egy ölnyi pipacsot kell ajándékba vinnem s csak egy búzatábláról szedek az ölhöz, minden kis korcs pipacsocskát fölszedek, hogy kijöjjön az öl. Egy nagy laphoz az összes búzatáblák legszebb pipacsait kell összeszedni. Ha nagy területen válogatunk, önként elnézünk a sok dilettáns feje felett. Minden tehetséges írót szerepeltetni kell. Tekintet nélkül arra, hogy milyen a világnézete . . . Kérje tehát a szerkesz­tőség liberális, szocialista írók legszebb alkotásait is . . . Hagyjuk őket bitangjára? Törjenek be az írók, s írjanak mind az önök ízlése szerint? Hiszen a világ is, a művészet is ezerféle egyéne, színe miatt szép. Nekem a színes, erős mérgű virágok épp úgy színesítik a lelkemet, mint az édes rózsák ... A mi közönségünk állandóan hülyeségnek érez sok nagy alkotást. Nem tud különbséget tenni! Ha olyan versitalt adnak neki, melyben a hazafiasság szódája csik­16* 243

Next

/
Oldalképek
Tartalom