Fábry Zoltán: Stószi délelőttök
A VÁDLOTT MEGSZÓLAL
torjának az élet tengelyéből való kirobbantására. „Gyűlöletre nevelt a sorsunk, mi szeretetre önmagunk": aki a fasizmus éveiben az emberi magatartás e legfelső fokára ér, az a mindenkori gyűlölet örök Ábelje marad, a hatalmi totalitás gátló, vádló, botlató kavicsa, amit el kell takarítani az útból: elnémítani, eldugni, elrejteni, semmivé, senkivé avatni. Örök Ábelként megértetlenül, meggyűlölten, „ kisemmizetten, némákká gyilkoltan botladozunk e tájakon. Csak az Űr számon kérő szava késik . . . „A humanizmus a felebaráti szeretet latin kifejezése." Masaryknak ezt a meghatározását a szlovenszkói magyar kisebbség saját soraiban törvényerőre emelte akkor, amikor a masaryki humanitás hitele e tájakon megszűnt. A politikus Esterházy a háború kitörésekor e szavakkal fordult a magyarsághoz: „E nehéz történelmi időben igyekezék mindenki legjobb tehetsége szerint követni a felebaráti szeretet parancsát." A fasizmus háborújának második évében a szlovenszkói magyar költő dokumentálja a vox humana töretlenségét: „Gyűlöletre nevelt a sorsunk, mi szeretetre önmagunk. " A szlovenszkói magyarság pacifizáló e 1 r e n d e 1 1 e t é s e kétségtelen és cáfolhatatlan. A magyar reakció erre a tényre mint „nemzetveszélyre" figyelt fel, és senki sem csodálkozott, amikor az 1938-ban átkerült magyarságot, lehet mondani teljes egészében, mint „kommunista bandát" és „Beneš-magyarokat" kezelték. Sose lettek teljes értékű magyarok, de mindig és mindenütt a destrukció lehetősége és valósága. A szlovenszkói magyarság azt hitte, hogy humanizáló, pacifizáló szerepét most már az egész magyarság javára kamatoztathatja, de Jarossék csakhamar gátat vetettek e törekvésnek. És ahogy a világháború idején a monarchia összes ezredeibe szórták szét a megbízhatatlan cseh katonaságot, úgy helyezték szét az egész országba a szlovenszkói magyar tisztviselőket, tanítókat, és helyükbe megbízható „anyásokat" ültettek. A Szlovenszkóról átkerült magyar értelmiség kassai kongresszusa hiába tiltakozott, és hiába követelte, hogy szlovák nemzetiségi vidékre ne hozzanak anyás tisztviselőket, 404