Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

ANTISEMATIZMUS - IV. A kritika árnyékában

veszti az orvosba vetett hitét, akkor itt a hitelt és bizalmat vesztett orvos nem hozhat gyógyulást, mert az útját eleve kiadták. Ha mégis megteszi, és újra próbálkozik, akkor a tolakodás érzése elkerülhetetlen! Minden orvosnak, minden kritikusnak lehetnek kapitális tévedései. Csak egyszer kell gikszert elkövetnie, és ez kihat egész életére, minden ítéletére. Aki egy másik, régi kizárólagossági periódusban — a szocialista hadállások alapozásában —, a militáns esztétizmusban, a proletár­forradalmi irodalom primátusáért való kíméletlenségben — tehát egy másfajta, de etikai rigorozitásból adódó muszáj sematizmusban — le tudta írni Móricz Zsigmondról ezt a mondatot: „Tegyünk gyorsan pontot, ne zavarjuk az úri murit, ne zavarjuk Zsiga bácsit. Jó éjszakát!" —, az — még ha enyhítő körülményként figyelembe vesszük is a fenti osztályharcos szükségmegszorításokat is — ezzel lényegében ki is merítette kritikai hitelét; és minden ez­utáni kritikai tette csak ennek a rettenetes, felületes sema­tikus lapszusnak a jóvátétele lehet. Bűntudat ez, melyet csak kegyetlen önkritika feledtethet el. A Korunk margóján (1930, 321.) ma is ott a piros ceruzával odafirkantott önmegbélyegzés: „Életem szégyenfoltja." És ezt nem ment­heti és igazolhatja az sem, hogy a proletárforradalmi offi­ciális sematizmus a harkovi kongresszuson — Hidas Antal szövegezésében — tézisként szögezhette le: „Móricz Zsig­mond a magyar irodalom fasisztája." A sematizmus gyü­mölcsei mindig és minden vonatkozásban éretlenek és terméketlenek. Nem konzerválhatók: nincs időt álló érté­kük. Kuriózumok maradnak csupán, muzeális tárgyak: ijesztő, döbbentő, nevetséges ficamok. Nincs nagyobb té­vedés a kritikus tévedésénél. Kihat egy életre: nálánál senki jobban nem érzi, nem tudja és mondja a kritikus felelősségének súlyát. Sem a diagnózis, sem a gyógymód nem szökkenhet ki ezután könnyelműen a száján. És ezért nem hiszem, hogy rosszat akarnék, és rosszat mondanék: helyt nem állót. Épp, mert tévedtem, és mert tévesztettem, nem szabad többé tévednem és tévesztenem. Latra mért szavak nem időzíthetnek bűnt, és így nem szállíthatnak bűnbakot. A kritikus azonban nem kerülheti el bűnbak sorsát. Osztályrésze, tartozéka, és ha úgy tetszik — jutalma és jussa. Mert szólni, kérdezni, felelni, vállalni, kiállani 366

Next

/
Oldalképek
Tartalom