Fábry Zoltán: Stószi délelőttök
ANTISEMATIZMUS - III. 1937 árnyékában
eszme." A mártírhalált halt Korvin Sándor a Brassói Lapokban, az 1934-ben megjelent könyvemet, a Kor parancsot Gide Napló jávai egy füst alatt tárgyalta. Velük demonstrálta a kommunizmushoz elért polgári értelmiség muszáj útját: a szellem erkölcsének kivédhetetlen logikáját, állásfoglalását. Amikor Gide-et a szovjet írók meghívták a Szovjetunióba, hazatérve, élményeiről könyvet írt. Megírta, amit látott: a jót, a világrengetőt, de megírta azt is, amitől idegenkedett. Ha valaki a személyi kultusz, a dogmatizmus és sematizmus elleni érveket keresi, itt e kezdeti stádium jeleiből pontosan leolvashatja az elmaradhatatlan következményeket. Én is idézhetnék, de e helyett csak egy sürgöny történetét mondom el. Gide hazautaztában a határon Sztálin címére köszönő táviratot küldött a vendéglátó Szovjetuniónak. A postahivatalnok azonban nem akarta továbbítani, mert Gide nem volt hajlandó a már kötelezővé vált ,,Nagy" vagy ,,Dicső" jelzőt Sztálin neve elé írni! Gide e tény fejcsóváló elmondásával újra világszenzáció lett: de most már kommunista kiátkozások tárgya és írói anatémák objektuma Párizstól Moszkváig, Feuchtwangertól Romain Rolland-ig. Nehéz volt itt és ekkor objektívnek lenni. Én mégis megpróbáltam. A Magyar Napban megjelent cikkemet iktatom ide: André Gide legfrissebb rajongói, akiknek ez a nagy író tegnap még „parfümírozott méregcsatorna" és az „ifjúság fájdalmas kerítője" volt (lásd a szlovenszkói Magyar írást), most alaposan megjárták. Hónapok óta minden kultúrfasiszta rá hivatkozott, és minden hivatkozás alapja szovjet-oroszországi élményeit összegező útirajza volt. Kapukat tártak a megtért báránynak, és baráti parolákat nyújtva rikoltották az azonost. Az ilyenkor tipikus kisajátítási eljárás gőzerővel és gyorsan dolgozott. Könyvét bibliás argumentumként lobogtatták, kéjelegve idézték, és lázasan hamisították. Hiába cáfolt Gide, hiába tiltakozott az egyoldalú idézgetés és a jogtalan kisajátítás ellen, az idézett mondatok a kommunizmustól megcsömörlött, a Szovjetuniótól elfordult írót dokumentálták cáfolhatatlanul. De a könyvet magát alig olvasta, alig ismerte valaki. Érthető, ha minden magyar kultúrfasiszta örömrepesve 357