Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - Egy regénymodell emlékezései

győzőbben demonstrálták a válságból kivezető utat. Ez a vállalás, ez a demonstrálás veszélyt jelent. A veszély növekedését, a tűz továbbterjedését meg kell akadályozni. Mert nem szabad, hogy egy világhírű marxista az önma­gukra lelt, korfelelősségükre ébredt diákok májusi tettét teoretikailag alátámassza, tudományos analízissel, cáfol­hatatlan okfejtéssel helyessé igazolja, és az esetleges inga­dozókat is megingassa. A rend és nyugalom éber őreinek jó szimatjuk van. Ezek megérezték, hogy mi történt május elsején. Ezek tudják, hogy az intelligencia, a diákság egyre megbízhatatlanabb, egyre »fertőző ttebb«, hogy már nem lehet rájuk úgy, mint két-három év előtt, számítani és építeni. Az utakat a megismerés felé tehát el kell zárni, a sorompókat lecsapni, és ha az irodalmi lakájok, a »szo­cialista« teoretikusok, újságfejedelmek és trösztök tintaku­lijai már semmit sem használnak, akkor jön a betiltás, jön a kobzás, jön a gumibot, jön a per, a bíróság, a börtön. Kultúrterror: útelzárás rendőri segédlettel. Mint Balázs Béla esetében. Áll a harc. Minden fronton, minden téren. A pozsonyi diákok és entellektüelek példát mutattak, a félelem inter­nacionáléja erre tehetetlenségében rendőri segédlettel be­tiltotta Balázs Béla előadását az intelligencia válságáról. És a sajtó — a félelem!, a lakájmentalitás! — nyugodtan napirendre tért a dolgok felett. Május új értelmezését ránk bízta. Évekkel ezelőtt írta meg Lukács György vádiratát: Balázs Béla és akiknek nem kell. Akkor . . . nem kellett Balázs Béla, és ez nem jelentett sokat. Ma a félelem inter­nacionáléja az, amelynek nem kell Balázs Béla. Ma nem a szobatudósokat mozgósítja ellene, de a rendőrséget — a kultúrreakciót. És ez sokat jelent. Akkor az egyetlen Lukács György szállt síkra érte, ma — sokan, ezren és ezren követelik és reklamálják Balázs lebunkózott, leszáj­kosarazott hangját. És mert erre a páratlanul igazságtalan kultúrterror­aktusra az itteni sajtó egyáltalában nem reagált, azért adunk mi hangot — ezrek: öntudatos proletárok, útjukra talált diákok, entellektüelek és szimpatizálók tiltakozásá­nak. Tiltakozunk a kultúrreakció ellen; a tudás, a megisme­rés korlátai ellen! 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom