A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Második nap: A csehszlovákiai magyar szakértelmiség szervezkedése - Új írók

A legjobb megoldás természetesen az osztálynevelés megvalósíthatása lenne, szabad lehetőségnyujtás a proletariátusnak, hogy gyermekeit osztályérdekeinek megfelelően nevelje. Ez a megoldás az általános numerus clausus megbénulását eredményezné. Hasonló megoldást ajánlanak a polgári nevelésszociológusok is, mint a társadalmi struktúrának és a társadalmi szükségleteknek legmegfelelőbbet. „Tartalmilag és metódikailag is másképpen kell nevelni a munkást, a parasztot. Más-más metódussal a végső célhoz, amely nem más, mint a teljes emberség, elvezetni a szegényt és a gazdagot." (I. A. Bláha: Sociologie dětství.) Ez a javaslat az ideálizmus zsákuccájában mozog; a teljes emberség — a szegény és a gazdag kölcsönös megbecsülése, osztályharmónia, rendfönntartás; osztályharmónia azonban lehetetlen addig, míg szegények vannak* akik dolgoznának, de nem dolgozhatnak és gazdagok, akik dolgozhatnának, de nem dolgoznak. Reakciós és osztályellenes ez a javaslat: azt célozza, hogy a munkás és a munkaadó közt a gazdasági érdekkülönbség mellett fönnálló etikai ellentétet megszüntesse s Így a gazdasági érdekkülönbséget megokolttá tegye. Egyoldalú osztálynevelést kiván: osztálynevelést, az uralkodó osztályok érdekeinek megfelelően, a proletár osztálynevelődés ellensúlyozásául. Nekünk ép ezt a proletárosztálynevelődést kell elősegítenünk. Odahatnunk, hogy a dolgozóknak is szabaduljon fel energiamennyiségük, kulturvágyaik, intellektuális és művészi vágyaik kiélésére. Ez a munka a szocializmusért vívott harcnak egyik frontja. A szocializmus nemcsak a termelés, de az egyén életének a megorganizálását is jelenti. ,,A hatalom átvétele non sens lenne, ha nem abból a célból történne, hogy az embereket hozzásegítsük boldogságuk megteremtéséhez." (Lunacsarszkij.) Hogy az emberben felszabadítsuk a kulturlényt. Új irók A csehszlovákiai magyar irodalom olyannyira válságba jutott, hogy jóformán megszűnt. Az államfordulat után szükségképen beállott magyar szellemi decentralizáció kibontakozáshoz és egy évtizedig tartó fejlődéshez segítette a szlovenszkói és kárpátaljai magyar kulturrétegek, tehát a burzsoázia, a középosztály és a kispolgárság irodalmát. A kisebbségi helyzet