A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Második nap: A csehszlovákiai magyar szakértelmiség szervezkedése - Új írók

uj szempontokat, sajátságos témaanyagot adott s ezek segítségével a csehszlovákiai magyar irodalom jó nevet szerezhetett magának az egyetemes magyar szellemi életben. Azonban az egyre gyorsuló eltolódások és változások a kisebbségi magyarság gazdasági és társadalmi életében tönkretették s részben már fel is őrölték az átmeneti rétegeket s csökkentették a csehszlovák, burzsoáziába beolvadó magyar burzsoázia nemzeti kulturérdeklődését. Az irók talajukat vesztették s amint kapitalista krizis megdöbbentő hatványokban napvilágra hozta az egy milliónyi kisebbségi magyarság tragédiáját, a teljes leromlást, a valósággal ellentétbe került polgári irodalom véglegesen letört. A ;polgári indulásit kisebbségi magyar irodalom csődje idején tartotta meg a Sarló kongresszusi vitagyülését a csehszlovákiai magyar irodalomról és egészen természetes, hogy ilyen körülmények között a vitagyülés elsősorban kritikaivá vált, hiszen romokat kelleti az útból eltakarítani s egy uj, a változott viszonyoknak megfelelő irodalmi szükségletet megjelölni. A vitagyülésén P e é r y Rezső tartott kritikai előadást -a csehszlovákiai magyar irodalomról. Az előadást közöljük. A vitagyülés eredményei a következők voltak: i. A gyűlés magáévá tette a csehszlovákiai magyar irodalomnak az előadásban elhangzott történelmi materialista kritikáját. 2. A gyűlés megszabta az uj kisebbségi magyar irodalompolitika marxista vonalait s elhatározta, hogy a dokumentáló valóságirodalom, a tudományos szocializmusból fakadó világnézeti irodalom és a harcos proletárirodalom támogatása érdekében megalakítja a szocialista irók, kritikusok és esszéisták munkaközösségét egyelőre a Sarló keretében. Ez a munkaközösség kritikai elveit és célkitűzéseit a gyűlés után rezolucióba foglalta s a második kongresszusi vitanapot bezáró irodalmi estén nyilvánosságra hozta. 3. A gyűlés, anélkül, hogy személyeket akarna lanszirozni, örömmel üdvözölte Morvay Gyula és Sellyei József Írásaiban a forradalomig feszült parasztvalóság felmutatását s igy a csehszlovákiai magyar dokumentumirodalom Ígéretes kezdetét. 4. A vitagyülés az irodalmi munkaközösség kötelességévé tette, hogy kapcsolódjék be a Prágában megjelenő AZ ÜT kultúrpolitikai folyóiratba s a következő munkaévben teremtse meg a csehszlovákiai magyar szocialista irodalmi könyvkiadást. 8S