A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Második nap: A csehszlovákiai magyar szakértelmiség szervezkedése - Uj tanítók

népiskolai tanárok, a pedagógiai specialisták és a spontán, haladó szellemű ifjúsági mozgalmak vezetői között. Különösen azért vált szükségessé ez a kooperáció, mert a fiatalság friss szellemének, korszerű betájékozódásának ellenségei, a magyar uri, polgári és egyházi körök felocsúdtak az első kisebbségi évtized ájultságából s nagyvonalúan megkezdték reakciós munkájukat. Ezek a körök nagyon ügyesen a csehszlovák állami bürokráciával léptek frigyre az ifjúság szabad törekvései ellen. A regösdiákok szabad mozgalmával szemben az államapparátus kezére játszották át a cserkészetet s az iskolaügyi hatóságokat A Mi Lapunk ifjúsági folyóirat ellen uszitva a reakció külön klerikális-polgári sajtóorgánumát tukmálták az ifjúságra. A középiskolai önképzőkörök szabadságát is hivatalos eszközökkkel fojtotta meg az egyesült csehszlovák-magyar burzsoáreakció. A csehszlovákiai magyar nevelésügy tendenciózus fejlődése tehát hárem fronton, a cserkészet^ a sajtó s az önképzőkör frontján akasztotta meg az uj nemzedék spontanitását., Hasonló jelen ségek mentek végbe a főiskolás ifjúság életében is. A reakció befészkelődése a hivatalos pedagógiába kiváltotta azt az elementáris szükségletet, hogy az élmény és öntevékenység jegyében fogant generációs szabadság hivei is a pedagógia hivatalos fórumain vivják ki őrhelyeiket. A kisebbségi magyarság szocialista pedagógiája érdekében hivta össze a Sarló országos kongresszusa alkalmából mindazokat, akiknek az együttműködése egyrészt az ifjúsági mozgalmak szabadságán biztosithatja, másrészt kiharcolhatja az egész csehszlovákiai magyarság tiszta, korszerű embernevelését is a pedagógia modern tudományos eredményei szerint. A gyűlés egyike volt a kongresszus leglátogatottabb gyűléseinek. Szombaton délután 4 órakor kezdődött Szántó Jenő elnöklete mellett a Kereskedelmi Grémium nagytermében s közel három órát vett igénybe. Először K r a m m e r Jenő érsekújvári tanár tartott előadást a modern embernevelésről, azután D o b o s s y László prágai bölcsészettaniiailgató értekezett a nevelés válságáról a kapitalista társadalomban. Mindkét előadást közöljük. A két előadást követő vita kényes kérdés körül forgott: a gyűlés konkrét feleletet keresett arra a kérdésre, hogy mily mértékig realizálható a szocialista embernevelés a kapitalista társadalom korlátai között? Az érdekfeszitő vitában a két előadón kiviil Szeré n yi Ferdinánd és Szalatnai Rezső a középiskolai tanárok, Hübsch Gyula a népiskolai tanitók, S e n f t Pál és H o r v á t h Ferenc a német s a magyar for69