A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Első nap: A csehszlovákiai magyarság helyzete - A Sarló nyári vándorlásai

a bejárt vidékek nyomorúságos helyzetét ismertették és a szociográfiai kutatás rendszeresítését s a gyűjtött anyag társadalomtudományi, valamint szakmák szerinti feldolgozását sürgették. Az estén Zsolt László előterjesztette a Sarló vezetősége nevében egy kisebbségi magyar szociográfiai intézet tervezetét. Az alábbiakban közöljük a Sarló szociográfiai vándorlásainak ismertetését, a kongresszuson elhangzott: szociográfiai előadássorozatot, a földkérdésről szóló szociológiai tanulmányt, a vitagyülések ideológiai és praktikus eredményeit és a kisebbségi magyar szociográfiai intézet tervezetét. A Sarló nyári vándorlásai A Sarló első rendszeres szociográfiai vándorlásait 1930 augusztus havában rendezte. Ezeket megelőzőleg folyt le az országos vezetőség gyűlése keretében a Sarló első szociográfiai vitagyiilése 1930 augusztus 8-án az érsekújvári városháza tanácstermében. Itt került megvitatás alá A s z t é 1 y Sándor, Balogh Edgár, D o b o s s y László és Horváth Ferenc közösen szerkesztett társadalomtudományi kérdőive, amely ,,A gyarmati és osztálykizsákmányolás jelenségei" cimen került kiosztásra az 1930-iki vándoroknak. Ugyancsak ezen a gyűlésen szövegezte meg a Sarló kétéves szociográfiai munkatervét, amelynek célpontjában az 1932-ben felállítandó csehszlovákiai magyar szociográfiai intézet áll. Az első vándorlás eredményeit az országos vezetőség kiegészitéseképen működő szociográfiai bizottság gyűjtötte össze s tanulmányozta ár. Az első vándorlás általános képet adott az egymásraható gazdasági és társadalmi erőkről a kisebbségi magyarság területén. Az 1931-iki vándorlásokra a szociográfiai bizottság részéről Balogh Edgár, Horváth Ferenc és Zsolt László uj népismereti kérdőivet dolgozott ki. amely már nemcsak a gyarmati és osztálykiizsákmányolás jelenségeit általában, hanem a kizsákmányoló erők, a társadalmi eltolódások és népmozgalmak jelenségeit részletesen s ezek egymáshoz való viszonyát tárgyalta. A Sarló vezetősége ezt a kérdőivet körlevél kiséretében juttatta el a vándorokhoz. A körlevélből idézzük a következőket: A SARLÓ célja a szociális felelősségű modern kisebbségi magyar értelmiség megteremtése. A fiatal értelmiség helyes közéleti tájékozódásának első feltétele a gazdasági és társadalmi tények pontos ismeretén alapuló valóságszemlélet. II