A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Első nap: A csehszlovákiai magyarság helyzete - A Sarló nyári vándorlásai

A SARLÓ első követelménye tehát tagjaival szemben a. csehszlovákiai magyarság gazdasági és társadalmi konkrétumainak megismerése. A szociográfiai tanulmányutak a konkrét tényismeret előmozdítását célozzák. A gazdasági és társadalmi tények felismeréséhez módszerre van szükségünk. Ez a módszer a SARLÓ 1930-iki első szociográfiai vándorlásainak eredménye. Ez a módszer tehát induktiv uton jött létre a mozgalom praxisából, az első vándorok és a dolgozó néprétegek érintkezéséből. Kitapasztalt, bevált módszer, amely abból az élményszerű felismerésből ered, hogy a tömegek gazdasági és társadalmi élete nem állandó vagy állandóan ismétlődő, hanem folytonosan változó. E változás dialektikus, vagyis minden jelenség, minden gazdasági és társadalomdinamikai irány kiváltja a maga ellentétét s az ellentétek összecsapásából jön létre a szintétikus megoldás. A mozgó, ellentéteken keresztül ugrásszerűen fejlődő népélet tanulmányozása tehát nem alapulhat azon a statisztikai módszeren, amely a tényeket nem mozgásmegnyilvánulásoknak, hanem önmagukban adott merev, szinte abszolút tényeknek fogja fel. A SARLÓ népismereti tanulmányainak alapja az a szociográfiai módszer, amely minden konkrét tényt a gazdasági és társadalmi mozgások jelenségeként fog fel. A statisztika csupán kisegítő melléktudománynyá válik. A SARLÓ 1930-iki szociográfiai vándorlásain bepillantást kaptunk a kisebbségi magyarság gazdasági és társadalmi mozgásainak dialektikus erőterébe. Megállapítottuk azt, hogy a mozgásokat az uralkodó kapitalizmus váltja ki. Ez a kapitalizmus kizsákmányoló módszerével rohamos gazdasági és társadalmi eltolódásokat idéz elő s kiváltja a maga ellentéteként a proletariátus harcát a szocializmusért, mely az osztályokat megszüntetve az egész dolgozó emberiséget egy tervszerűen felépített harmonikus társadalmi rendbe foglalja össze. Az eltolódó néprétegek lázasan keresik válságuk megoldását, de közben a nyomor növekszik s egyre szélesebb rétegeket von magával a proletariátusnak a bajokat okozó kapitalizmus elleni frontbaállása, a megoldást adó szocializmus felé törekvő osztályharc. Ezen felismerések alapján a SARLÓ 1931-ben olyan szociográfiai kérdőívet bocsájt a vándorok rendelkezésére, amely a tények, mint dialektikus mozgásjelenségek felfogására teszi a vándort alkalmassá. Ennek beosztása a következő: I. A kapitalista gyarmati és osztálykizsákmányolás jelenségei. II. A népré-