A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)
Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Berecz Kálmán: A kisebbségi kérdés megoldása
tása, mert szociális felszabadulás nélkül teljes nemzetiségi felszabadulás sem lehetséges ! A kulturautonómia gondolata, amelyet eddig csak Észtországban valósítottak meg gyakorlatban, osztrák eredetű. A háború előtt az osztrák szociáldemokraták kulturautonómiával akarták Ausztria nemzetiségi kérdését és főleg a mindjobban elmérgesedő cseh kérdést megoldani. A kulturautonómia jogilag nem territoriális, hanem személyi alapon felépitett önkormányzat, mégpedig szociális önkormányzat, 2) amely mintegy az állam helyett végzi az illető kisebbség kulturális feladatait. Az ilyen személyi alapon szervezett önkormányzatnak a jelentősége és előnye abban áll a területi önigazgatásokkal szemben, hogy nemcsak az egy bizonyos területen tömörült, hanem az egész államban szétszórtan élő kisebbséget foglalja össze. Működési hatásköri'-, az illető kisebbség tanintézeteinek szervezésére, igazgatására és felügyeletére, továbbá minden kulturfeladatnak elvégzésére van korlátozva. A kisebbségi kulturönkormányzathoz való tartozást „nemzetiségi kataszterrel" állapítják meg, amelybe az illető nemzetiség minden 18 éven felüli tagja felvétetheti magát szabad bevallás alapján. Ezzel a nemzetiséghez való tartozás az önmeghatározás elve alapján érvényesül. Észtországban a kulturautonómiát, amit minden 3000 lelket számoló nemzetiség kérhet a törvény szerint, eddig csak a németek és a zsidók valósították meg, ami főleg a németségnek kulturális és gazdasági fejlettségével magyarázható. A németek politikai, gazdasági és kulturális vezető szerepet töltenek be Észtországban és igy a kulturautonómia számukra valóban nyereséget és a kisebbségi kérdésnek tényleges megoldását jelenti. Míg máskülönben a kulturautonómia csak azokban az államokban volna megvalósítható és jelentené a kisebbségi probléma megoldását, amelyekben a kisebbségek gazdaságilag erősek és függetlenek a többségi nemzettel szemben és amely államok főleg agrár jellegűek, mivel ezekben kevésbé következhetnek be olyan hirtelen tőkeeltolódások, mint amilyeneket a fejlett iparállamokban az indusztrializáció következtében tapasztalhatunk. Ez azonban csak a polgári államokra vonatkozik, mert például a Szovjetunióban, ahol megoldották a nemzetiségi kérdést teljesen, a legnagyobb iparosítás folyik s ez semmiképen sem befolyásolja és veszélyezteti az egyes nemzetiségek önálló nemzeti életét, sőt ép elősegíti az összes 2) Csekey István: „A kisebbségi kulturautonómia Észtországban". Budapest 1928.
