A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)
Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Berecz Kálmán: A kisebbségi kérdés megoldása
nemzetiségek teljes gazdasági és kulturális nemzeti felszabadulását. Ezzel szemben: Karinthiában a szlovének elutasitó magatartása miatt nem volt megvalósítható a német pártok azon javaslata, mely a szlovén kulturautonómia bevezetésére vonatkozott, mivel a szlovének féltek attól, hogy a német munkaadók gazdasági nyomást gyakorolnának azokra a szlovén munkásokra, akik a szlovén önkormányzat tagjaiként szerepelnének, ami a nemzetiségi kataszter révén könnyen ellenőrizhető lett volna. 3) A kulturautonómia jelentősége abban nyilvánul, hogy a kisebbségi kérdésnek minden területi változás nélkül az állam keretein belüli megoldását jelenti, teljes önrendelkezési lehetőséget nyújtva az illető kisebbségnek kulturális feladatai elvégzésére. Tehát bizonyos mértékben, lia csak a kultura terén is, kizárja az állam beavatkozását, illetve résztvételét a kisebbség ügyeiben. Másik jelentősége, hogy a kisebbségek, mint közjogi személyek végezhetik kulturális feladataikat, mintegy hatósági jogot gyakorolva. Szocialista szem-pontból azonban a kulturautonómia csak f él-megoldás. Ma, a?nikor az államok az elnemzetietlenités és nemzeti elnyomás eszközét a szociális elnyomásban látják, a kulturautonómia, mint a kulturális követelmények kielégítésének kifejezője, másodrendű kérdéssé válik, mivel nem biztosit ja a kisebbségek fennmaradását az állam gazdasági elnyomásával szemben. Legfeljebb olyan kisebbségeknél — mint ahogy már fentebb is emiitettem, — amelyek gazdaságilag erősek és amelyekkel szemben az állam gazdasági elnyomása kevésbé hatékony, jelentheti a kulturautonómia a probléma megoldását, minden esetben azonban még ezeknél sem teljesen, mivel csak bizonyos osztályok pozícióját erősítené, mig az egész kisebbség helyzetén nem javítana. Másrészt viszont akadályozná a területi autonómiák és a kisebbségek önálló államalakulásának lehetőségét, amennyiben a politikai vezetést továbbra is az állam kezében hagyná. A kisebbségek szabad -politikai, gazdasági és kulturális fejlődését és nemzeti léiének kiélését egyedül csak a teljes politikai autonómia biztosíthatja, amely sokkal szélesebb önkormányzatot nyújt a kisebbségeknek, mint a kulturautonómia, amennyiben törvényhozói és végrehajtói hatalmat, tehát önálló állami életet biztosit számukra. Bár az államok területi integritása iát politikai önkormányzatnak megadásával nem támadtatna 3 ) Národnostní Obzor I. 197. 169
