A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)
Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Horváth Ferenc: A keleteurópai agrárnépek helyzete az imperialista kapitalizmus korszakában
lassan megerősödő balkáni középosztályokban a XIX-ik század ele • jén politikai jellegű nacionalizmus alakul ki, amely a jobbágyi helyzetű balkáni parasztságban erős hátvédet nyer. Erre a belső feszültségre hóditó politikai tervekkel reagálnak a nyugati burzsoázia államai és keresik az alkalmat a fegyveres beavatkozásra. A hóditó szándék azonban több oldalról tör a balkáni népekre és szükségszerűen összeütközik egymással. A leghevesebb összeütközésben az angol és az orosz imperializmus érdekei találkoztak. Ez az összeütközés eredményezte a krimi háborút, amelyben közvetlenül és közvetve résztvettek már majdnem teljes számban azok az államok, amelyek később a világháborúban akarták imperialista érdekellentéteiket véres eszközökkel megoldani. A balkáni népek helyzete a század végére még bonyolultabbá válik: a német ipar előtörése mindinkább belekapcsolja a keleteurópai népeket a félgyarmati sorsközösségbe. Amikor végül a balkáni népek együttes szabadságharccal lerázzák magukról a török uralmat, a balkáni kérdés már hatalmas diplomáciai bonyodalmakat teremtő nemzetközi probléma, amelyet nemzetközi politikai találkozásokkal és háborús jellegű szövetségi csoportosulásokká] igyekeznek rendezni. A fölszabadult népek fölé egymásután ültetik a különböző hercegi családok trónéhes tagjait, akik viszont nemzeti burzsoáziájuknak biztosítanak előnyt a szabaddá lett keleti piacokon. A politikai és gazdasági imperializmus egyként hatalmi eszközökkel lép föl: az Indiát féltő angol politika és a Balkánt mind jobban behálózó német kereskedelem végső igazolását a katonai erőviszonyok képezik. A nagyhatalmi érdekellentétek megakadályozzák a nemzeti kérdés rendezését, végzetes ellentéteket támasztanak az egyes népek között és létrehozzák a macedón kérdést, amely mindmáig robbanó anyagot képez a Balkánon. A századforduló idején a feszültség már-már háborúra vezet; a fegyverkezés fokozódik, a diplomáciai intrikák kaotikus zavart támasztanak az uj államokban. Mig a központi helyzetű Németország és Ausztria ipari termeivényeivei köti meg a bolgár, román és szerb nép kezeit, addig az orosz imperializmus földalatti politikai akciókat szervez, terror-szervezeteket alakit és merényleteket tervez. A versenyző államok imperializmusa legvégső esetben már egész Délkeleteurópa fölosztására gondol: az orosz és a német külpolitika titokban már meg is egyezett a Balkán földarabolásáról, Franciaország viszont Oroszországnak adott Ígéretet arra vonatkozólag, hogy a régi Magyarország egész területét megkapja egy győztes háború esetén. A világháború ezeknek az előkészítő kulisszák mögötti küzdelmeknek voit kirobbanása. A harc folyamán milliós peregek dúlják föl a Duna déli folyása mellett elterülő szántóföl163