A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Harmadik nap: A csehszlovákiai magyarság kulturája - Peéry Rezső: Proletárság és szellemi kultúra

pólium ideológusai a proletariátus ellen harcolnak. A kulturbiin itt nemcsak a tudatos osztálypropagandája szellemi téren a tőké urainak, hanem az emberiség nagy tömegeinek a távoltartása a kultura forradalmasító erejétől, s a forradalmi gondolattól. A proletariátus kulturlehetőségeit két tényező determinálja: 1. idő- és pénzhiány, 2. a burzsoázia szellemi offenzívája. Ezt általános perspektivaképen lehet a dolgozó osztályok és az általános szellemi kultura viszonyáról mondani. A dolgozó emberiség osztálytudatos részének a vérébe a politikai kultura van asszimilálva. A proletariátusnak ez a politikai kulturája az emberi szellem legkiválóbb tradícióit hordja magában: a közgazdaságtanban Marxon keresztül az angol klasszikus teoretikusokig, Ricardoig, Smith,ig, a történetkutatásban Engelsen keresztül a francia és angol utópista gondolkodókon át egészen Voltaireig, a filozófiában Elegelen, Feuerbachon keresztül Spinozáig s a görög dialektikusckig nyúlnak ezek a szálak. A proletariátus mozgalma történelmi folyamatosság, aminek az előzményei az emberi felszabadulásvágy nagy kísérletei: a francia forradalom Babeufjétől az orosz 1917 nagy történelmi ugrásáig. A proletariátus egészében el van tiltva a mai polgári társadalomban a kultúrától, de a proletariátus dinamikus történeti szerepénél fogva letéteményese annak az emberi kulturának, amit a mai burzsoá osztálykultura véglegesen elnyeléssel fenyeget, hiszen a proletariátus célkitűzése az osztálytalan társadalomnak a megteremtése. De a proletariátus politikai harca nemcsak, hegy a kultura megszerzéséért történik, hanem a maga harci és mozgalmi valóságában nem egyéb, mint az emberiség legtermékenyebb szellemi akcióinak az eredője. A kérdés most már a következő: Van-e proletárkultura? A marxizmus tanítása szerint a kultura a termelőerők állapotától, a termelő és csereviszonyok fejlődésétől, az osztályok kibontakozásától: gazdasági, történelmi, emberi kölcsönhatásoktól van meghatározva. A kultura tehát az emberi fejlődés különböző szakaszaiban mint osztálykultura jelentkezik. Ebben a osztály1*1