A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Harmadik nap: A csehszlovákiai magyarság kulturája - Balogh Edgár: A népi kultúra marxista átértékelése

•sen akkor éleződtek ki, amikor a vitagyiilésen megjelent vendégek közül egyesek, akik Trockijnak a proletárkulturáról vallott felfogását képviselték, vitába bocsájtkoiztak a sarlósok felfogásával. A Sarló tagjai sikeresen védték meg a harcos proletárkultura fogalmát, valamint a régi népi kultura marxista értékelését a felszólalókkal szemben, ugy, hogy a mindkét részről értékes vita a részletekig tisztázott, konkrét eredményekkel zárult. Közöljük a Sarló néprajzi kiálíitásának leírását, Balogh Edgár megnyitó beszédét a népi kultura marxista értékeléséről, Brogyányi Kálmán és P e é r y Rezső előadásait és a csehszlovákiai magyarság kultúrájáról szóló vitagyülés eredményeit. A népi kultúra marxista értékelése Balogh Edgár megnyitó beszéde a Sarló néprajzi kiállításán A. Sarló nevében ezennel megnyitom a csehszlovákiai magyarság első összefoglaló néprajzi kiállítását Pozsonyban. Megfelelő választékot mutatunk be a Kisalföld jellegzetes magyar néprajzi anyagából, ugy, hogy összképet tudunk adni a magyar őstermelő rétegek régi kultúrájáról. A Sarló kongresszusa ma a csehszlovákiai magyarság szellemi kulturáját veszi marxista vizsgálat alá, mégjpedig nem a kizsákmányolással szerzett értéktöbbletből élő uri és polgári rétegek kulturáját, hanem a dolgozó tömegekét. S it,

t nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a népi kulturát, amelynek maradványaival Csallóköztől Tiszahátig az erdők és mezők dolgozóinak életében még mindenütt találkozunk. A népi kultura megítélésében a teljes magyarázattal és az objektív értékeléssel mindezideig adós maradt a magyar kultúrtörténetem. Az uralkodó uri és polgári osztály a népi kulturából faji romantikát csinált. A népi kultura egyes kiragadott részletei bekerültek a polgári kultúrába, hogy általános nemzeti giccs formájában kerüljenek vissza a dolgozókhoz. A népi kultura igy eszköze lett annak az ámításnak, amellyel a polgári nacionalizmus a maga osztályvalóságát eltussolta, az uralkodó nemzeti irány alá népi alapokat hazudott s ezzel a tömegek ideológiai elnevelését előmozIII