A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Harmadik nap: A csehszlovákiai magyarság kulturája - Bevezetés

-HARMADIK NAP: A csehszlovákiai magyarság kultúrája A SARLÓ NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁSA — A NÉPI KULTÚRÁTÓL A HARCOS PROLETÁRKULTURÁIG A csehszlovákiai magyarság kultúrájáról szóló vitanap alapelve az volt, hogy vizsgálat alá kell venni a kisebbségi magyar dolgozók szellemi kifejezési formáit önmagukról, a társadalomról és a természetről s e regisztráló és analizáló munka után olyan kultúrpolitikát kell kidolgozni, amely a konkréten felismert történelmi helyzetnek megfelelően elősegiti a dolgozó tömegek tudatos önkifejezését, valamint társadalom- és természetmagyarázását. A vizsgáló munkában a kongresszus felhasználta a Sarló eddigi kultúrtörténeti megfigyeléseinek eredményeit s beirányította a további marxista kultúrtörténeti kutatómunkát a csehszlovákiai magyarság területén. A vizsgálat a következőképpen tagozódott: i. A régi népi kultura. 2. A tömegekre ható polgári kultura. 3. A harcos proletárkultura. 4. A tudományos tömegkultúra csirái és kifejJődési lehetőségei. A Sarló kongresszusa ezen a napon olyan tudományos munkának vetette meg az alapját, amely a magyar szellemtörténelmet a dialektikus materializmus módszerével nemcsak feldolgozni, de azt előre irányítani is tudja. Vasárnap, szeptember 27-én a Sarló az első pozsonyi magyar néprajzi kiállítás megnyitásával kezdte meg vitanapját. A Sarló néprajzi kiállítását Nemesszeg h y Jenő iparművészeti főiskolás rendezte a pozsonyi müvészegyesület káptalanuccai helyiségében. A kiállítási helyiségben 11 órakor Balogh Edgár tartott megnyitó beszédet s üdvözölte G y ö r f f y István egyetemi magántanárt, a budapesti Magyar Néprajzi Muzeum kiküldöttjét. Utána T h a i n János középiskolai tanár az érsekújvári, Neme ss z e g h y Jenő a csallóközi, Vécseyné Takács Olga tanítónő pedig a martosi néprajzi és népművészeti anyagot ismertette. A néprajzi kiállítás egy hétig volt nyitva s a megjelenő iskolai osztályok, cserkészek és ifjúmunkások számára külön magyarázó előadások hangzottak el. Az esti vitagvülésen Brogyányi Kálmán a régi népi kultúráról, P e é r y Rezső pedig a harcos proletárkulturáról tartott előadást. A viták ezekhez az előadásokhoz kapcsolódtak s különö-