Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945

Előszó

hangadó, akire figyelni kellett), s aztán lakóhelye, azaz élethelye megváltozásával elapadt volna ihletének forrása, hanem arról is, hogy szülőföldjéről a háború után a nagyobb hagyományú magyarországi irodalmi közegbe került, ahol poétikai megkésettsége láthatóbbá lett, mint a témát akár az esztétikum rovására is mindenhatósító vidékies kisebbségi közegben. (Talán Győry műfaj- és témaváltását is magyarázhatjuk ezzel.) S történt mindez a lakosságcserék és a csehországi kitelepítések idején, amikor tájainkon a nemzetiségi kérdést nem megoldani akarták, hanem felszámolni. Köztudott, hogy Győry t nem az előkereső költők emlegetik mostanában, hanem politikusaink, hírlapíróink, pedagógusaink, vagyis művének nem a költői, hanem a krónikási, publicisztikai és morális üzenete érvényesül napjainkban. Lapozzunk tovább. Komlós Aladár sohasem tartotta magát vérbeli költőnek, versei mögül már kezdettől a majdani poétikakönyv szerzője tekint ránk, s ennek oka elsősorban alkati tulajdonságaiban keresendő. Mihályi életműve csekély; korai halála megakadályozta kiteljesedését. Sáfáry László és Berkó Sándor ugyancsak fiatalon értek tragikus véget, s éppen, mikor sajátos hangjuk kiteljesítését vállalhatták volna. Forbáth Imre 1938-ban abbahagyta a versírást; költeményei a felszabadulás után csak tíz-egynéhány évvel jelenhettek meg, s akkor is csonkán, önkényes „javításokkal". A második világháború után Szabó Béla sem ír már verset. Másrészt lírája, Csontos Vilmoséhoz hasonlóan, nem igazán jelentős. Szenes Erzsi költészete ugyancsak erős válogatást, kritikusi szigort kíván. A hatvanas években kinyomtatott A lélek" ellenáll naplójegyzeteinek függelékeként közölt versei a Szlovákiában töltött utolsó évek (1938—1942) margójára íródtak, korábbi munkái egészen más alkatot mutatnak: lírai életműve sokrétűbb, mint háborúellenes napló verseinek félelemmel telt, feketébe borult világa. Ebből a rövid névsorjáztatásból is kiderül: az újra kiadott versválogatásokból a csehszlovákiai magyar költészet képét csak részleteiből ismerhetjük. 9