Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Dobronya

rat, amennyiben jegyajándékul adía ezt Podjebrád Katalinnak, még jóval házasságuk megkötése előtt. Katalin korai halála után Máíyás második nejének, Beaírixnak adományozta a várai. O alaífa végződöíí be Dobronyán az asszonyuralom, meri Beatrixnak voltak ám a budai pompa-fényes udvari életben oly kiadásai, melyekre nézve nem veheííe igénybe királyi férjének erszényéi. Szóval pénzre volí szüksége. Elzálogosította háí Dobronyáí 7000 forinf erejéig Frangepán Bernátnak. Még Mátyás király életében, tehát okvetlenül 1490 élőit történi ez. Frangepán viszoni leányának adía a várai hozományul, midőn ez Perényi Imrével házasságot köíöií. Perényi birtok letí íehái a vár, azonban a Perényiekei minden összeköttetésük inkább a keleti részekre vonzotta és így történi, hogy Dobronya nem sokára isméi uj gazdát kapott : Perényi tizenegy szabolcsi és szatmári faluért, Werbőczy István királyi személynöknek engedie át. Előzőleg a személynökségei egyháziak töltötték „ be. Első volt Werbőczy világi személynök, vagy nem éppen iobb magyarsággal, de mindeneseire jobb kifejezéssel personalis. Képviselte a király személyét az ő személyes bíráskodásának fönntartott ügyekben itthon és képviselte királyi személyét külföldön, diplomáciai tárgyalások ke— 369 — 24