Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Sebes

kihágás félék a szomszédok között. Ezekben azfán rendesen a jó Sebesyek húzťák a rövidebbet a hatalmas Eperjessel szemben. Különösen mikor olyan paragrafusrágó városbirája volt ennek, mint például az a Plawnitzer Gáspár a 15. század végső éveiben, aki egy pirinyó s jóhiszemű elszántásért még a királyi táblát is megjáraíta Sebesy Jánossal. El is Ítélték 3 és fél dinár lefizetésére. Melczer Menyhért már simogatósabban bánt Sebesy Ferenccel 1533-ban, mert addig járt körülötte, mig eladta a városnak Ceméíéí 85 aranyért. — Per amoren Dei 1 — szörnyűködtek Ferenc úr barátai — te két balkezes, hiszen háromszor annyit megér testvérek között az az erdőrengeíeg. Az üzlet meg volt kötve, hiába vakarta fületövét Sebesy Ferenc. De betetőzte a Sebesyek tragikumát és pontot tett arra az 1550-ik év. A két szomszédbirtokos határpörösködése mindinkább kiélesedett, amihez hiszen bizonnyal hozzájárult a minden magyar torzsalkodást késhegyre vivő politikum is. Mert Eperjes Ferdinánd mellett állott, Sebes pedig Szapolyai ügyét pártolta. így magyarázható csak meg Fontanus Imre városbírónak a tanács elé terjesztett harcias proposituma : — Haddal menjünk Sebes ellen. Ennek a kilizsnek pusztúlnia kell a város teste környékéről. Föl is kerekedtek a város talpas katonái, körül is zárták Sebes várát. Az öregedő Sebesy Ferenc a békesség embere volt s midőn látta, hogy az ostromló csapatokat vezénylő Fontanus nem tréfál, hanem ugyancsak bömbölteti szakállasait a falakra : követet küldött hozzá s kész volt illő föltételek mellett kapitulálni. — Micsodák legyenek az illő föltételek ? — kérdezte Fontanus. — A vár minden emberének, állatjának, vagyonának további sértetlensége, illetve birtoklása és a peres ügyek biróság elé vivése a vár elfoglalásával együtt — szavalta kemény szóval a követ. Fontanus egyideig állára fektetett kézzel gondolkodott, majd csak ennyit válaszolt : - 152 - (|