Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Tárkány

Háť a Báthoryak ilynemű ingóságaival voltak tele azok a szekerek, amelyek őrséggel körűivetten cammog­tak Szaímár felől Kassa irányában. Ott portyázott ez időtájt csatlósaival Telekessy Mihály Csap körül. Igaz, hogy ő a trencsénmegyei Lednic várában székelt, amelyet még nagyatyja kapott donációba I. Ferdinándtól és ahol folytatta atyjának rablólovagi mesterségét: de azért erre keletre is ellátogatott néha Zéténybe az ősi kúriába. Most éppen jókor időzött e tájon, mert remekül működő kémei kifürkészték, hogy a kincseket pont ez időtájt me­nesztik útnak Erdélyből. Midőn végre a szekerek átver­gődtek a Tisza kompján, körülvette őket Telekessy Mihály népe és olyan parázs cseíepáíéba kezdtek, hogy annak zűrzavarában a szekerek lovai is megbokrosodtak és iramukban sok drágaság szóródott szét. De Telekessy is hosszú orral s eredménytelenül volt kénytelen visszavo­nulni : nem számított ily túlnyomó erejű császári őrségre. Futtában fényes tárgyat vett észre a földön, bravúrosan fölvette azt úgy vágtában. Legalább ennyi emléke legyen a kalandból s rohant tovább megállás nélkül. De hát hova, merre ? az őrség nyomában van. Zé­tény messze ... Mi van itt közel, mi ?.. . Hopp 1 Tár­kány vára . . . hiszen már látszanak is ormai. Paczóíh Ferenc és Palugyay Erzsébet, a jó öreg házaspár és neki osztályos atyafiai szivesen adnak majd neki oltalmat az — 68 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom