Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Nyitra

— Ki vagy 1 ? — harsogott a bebocsáíásť kérő Sebő elé a várnagy hangja. — ímhol megbízóm gyűrűje — igy Sebő — megismered ? Helyes. Vezesd föl háť börtönéből azonnal Vazul hercegei. — Kiszabadul? — firťaťťa a várnagy — így is kell. Hiszen ő a király unokafivére és árťaťlanul szenved. Ehhez ťe nem érťesz és jobban teszed, ha hallgatsz. Igen kiszabadul a herceg, de előbb elvesszük íőle a fényi és a hangoť. Oťť a nyiťrai várban szúrťa ki királynéja parancsára Sebő a szerencsétlen Vazul herceg szemeií és forró ólmot öntött füleibe. E rémťeťť hallatára Fulgentius, a vidék szenínek tisztelt remetéje elharsogťa jóslaťáť: — Visszatértek a pogányok istentelen tortúrái 1 Kiszúrták Vazul herceg két látó napsugarát: szemeit. Amiért ez itt íöríént meg, ezért Nyiírán is behunyja szemét két napon át Isten sugárzó napja . . . Kissé sokáig váratott magára e jóslat beteljesülése. De mégis beteljesült az, úgy 700 évek multán. Mert 1748 nyarán a sáskáknak oly töméntelen sokasága zúdult borzalmas süvitéssel Nyitrára s vidékére, hogy két napon keresztül a napot teljesen elhomályosították, éjjeli sötétség borult a várra s városra, úgy hogy csak fáklyafénnyel kezdhettek az emberek valamelyes védőmunkákhoz . . . A 11-ik század vége felé ismételten országos és véres események színhelye volt Nyitra vára, midőn Salamon király ennek megvívása utján és IV. Henrik német császár segélyével akarta trónját visszaszerezni. Géza és László hercegek vitézül védelmezték a várat, ám viszont Salamon táborában és Bátor Opos vezér nevéhez illő rettenthetetlenséggel viaskodott. Az ecsedi sárkány kiirtója, a nádorfehérvári szerecsenek legyőzője, az egész ország legendás hőse itt is kitett magáért. Henrik császár kézszorítással tüntette ki hősi tetteiért, majd Salamonhoz fordult a kérdéssel— Ellenfeleidnek, a két hercegnek is vannak kiváló vitézeik ? — 444 -