Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Bars

[Baps* em könnyű feladat elé álliťoťía Arpád ama Bors vezért, akinek az ui haza északi határait kellett megerősítenie ott Lengyelbon felé. És jól választotta ki emberét e célra magyarok első fejedelme. Mert Böngérfia Bors, kun vérének szívósságával feküdt neki megbízatásának. Maga előtt küldte Zuárd és Kadosa vezértársait kisebb csapatok élén, hogy a vidéket kikémleljék. Ezek eljutottak a Garam völgyébe, hol a kvádok és avarok utódjai részéről ellenállásra találtak. Ezeknek a mai napig is létező Alsóvárad tájékán erős földváruk volt, ezt a két alvezér heves ostrom uíán elfoglalta és utána három napig áldomásoztak. Egyesítették a jót a szükségessel, mert különben sem tudtak Bors nélküt tovább menni, be kellett várniok az ő derékhadát. Midőn megérkezett, a tekintélyes sereg előtt sorra behódoltak a népek és Bors most már a Garam völgyén fölfelé vette útját. Lassan haladtak előre, hiszen egyelőre nem volt sietős az utjuk. Bors vezérkarával ki kicsapott a sereg mellől, hogy a vadászat férfias szenvedélyének hódoljon. No, nem holmi nyulakra s rókákra leselkedett, hanem az őserdők kapitális vadjai izgatták benne a vadászvért. Ez őserdők pedig dúskálódtak vaddisznóban, szarvasban, dámvadban medvében sőt bölény is akadt hellyel közzel. Lihegve jöttek jelenteni egyízben Bors előfuíárjai, hogy csodás szarvast láttak a közelben, melynek fejedelmi agancskoronája fölülmúl minden kívánalmat és képzelmet. — 436 -