Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Bars

— Nosza rajťa vitézek, legények ! — igy Bors buzdító szava — be kell keríteni, elébe kell vágni. Nagy vigyázattal haladtak előre és ime nemsokára a Bors lova előtt haladó egyik csatlós izgultán suttogta, mialatt előre mutatott • — Ott ... ott nagyuram, A tisztáson ... a szarvas. Csakugyan ott állott a büszke koronájú szarvas. Borsnak oldalt fordultan. De már figyelt, már észrevett valamit. Egy pillanat és Bors vezér nyila már süvített is a levegőben. A szarvas mintha megremegett volna, de aztán lassú léptekkel elindult mig egy sziklás domb lankás emelkedéséhez ért. Ott ágaskodva kezdett rohanni föl a dombra, annak meredélyes peremén megállt, szembefordult Bors vezérrel, két első térdére ereszkedett, agancskoronája előrebukott — kiadta páráját. A magyar vitézek szinte megdöbbenve nézték végig a fölséges állat e rendkívüli viselkedését s kimultát. Végre Bors vezér megszólalt, mialatt mélázva nézte az előtte fekvő hatalmas állatot: — Hadúr jele ez testvérek. Ő beszélt hozzánk a királyi vad által. Hatalmas ország hódol meg nekünk és ahol e gazdag agancsdísz porba hullott előttünk, uj és friss élet fog ott fakadni Hadúr által. Ez uj élet egyik erőssége pedig itt e helyen, e dombon szülessen meg. Itt fogom első váramat felépíteni. És mialatt seregének egyik része átkelt a Zsitva folyon Nyitra felé, ő a másik résszel Zólyomnak tartott. De mielőtt ezt tette volna, kiadta rendelkezéseit a vár építésére vonatkozólag. Midőn visszakerült nagysokára az északi részekről, a vár ott a szarvas elejtésének helyén már majdnem készen várta. Sürögtek-forogtak a munkás kezek, hogy mennél szebbé s erősebbé alakítsák azt. Mondogatták is : — Bors vezérhez méltó lesz a vára. Borsvár alól véresen kullog ám el az ellenség. Hát rajta is maradt a név, hogy Borsvár avagy Bars vára. Árpád pedig e vidék minden gondját rábízta Bors vezérre és ő lett a barsi várrendszer ispánja is. Sokáig kormányozta szorgalmas igazsággal a barsi földet, de azután az ő ideje is betelt. Maradékai ugyan át— 437 -