Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Árvavár

maga János fia személyesen hozfa föl a királyhoz az érsek ujabb instanciáját, akkor vett magának Máfyás annyi fáradťságoť, hogy ráírja az insíancia hátlapjára : — Árva fuisti Petre, arva eris et in Árva morieris. Árva voltál Péter, árva maradsz és Árvában halsz meg. Nesze fiam — fordult oda Korvin Jánoshoz — adasd oda neki és engem többé ez emberrel ne molesztáljatok. — De atyám. . . — Elég. így akarom. Börtönében hal meg. Azonban Várdai, vagyis inkább a halál túljárt még Mátyás királyi akaratán is, mert ő előbb halt el mint az érsek. Kiszabadult és II. Ulászlót hűségesen szolgálta Kalocsa érseki székében. Árva vára szikláinak mágikus ereje pedig tovább csalogatta magához a vidék urait. Nem maradhatott ki ezek közül a szepesi föld grófjának, Szapolyai Istvánnak hatalmas alakja sem. No, nem mintha nem lett volna neki mit aprítania a tejbe, hiszen tellett hála Istennek a hetven várbirtok jövededelméből : hanem ő egyszerűen gyűjtötte ugy látszik a várakat. Szenvedély volt ez nála, mint ma némelyeknél a bélyeggyüjtés. Midőn tehát örökre lehunyta szemét a nagy király, törvénytelen fiával és a bukott trónigénylővel nem volt nehéz elbánnia. Holmi birtoksértések előkotorászása, szóharc, csetepate és kész volt a jogcím arra, hogy megtámadja Árva várát. Korvinnak — 387 -