Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Likava

pompára, ő ágyugolyóbisaival pompázott és addig röpitgeííe azokat a várba, mig egyszer csak ő maga is benn termett : elfoglalta Likavát. Ugyan Thököly István fia, a kuruc király visszaszerezte azí, de ez már csak az erőnek s fénynek visszanéző napsugara volt. Meri ismét kincstári kézre került Likava, melyből csak Rákóczi Ferenc nagyfejedelem kurucai öklözték ki ismét Bécs urait. De a vár ekkor már nagyon magán viselte az egymásután következő három kemény ostrom nyomaií : kezdett oszlani foszlani és Bécsnek 1711 után íávolról sem jutott eszébe, hogy az enyészet utján haladó Likava várat ez útjában megállítsa. Sőí inkább örüli neki, hogy a vár köveivel együtt a magyar mulí egy-egy emléke is eltűnik az idők mély szakadékaiban. Mosí háí csöndesen bújik meg Likava romja oíí a lipíói hegyek között és csak a Vág habjainak locsogásától tudja meg, van-e valami újság a nagyvilágban. — 384 —