Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)
Gács
nyögte. Igy Gács is, amely a szécsényi szanzsákhoz tartozott. Fönn Bécsben és lenn Stambulban a két császár papiroson békében élt ugyan egymással : de nem törődtek azzal, hogy alantasaik egymás vérében gázolnak. Nógrádnak egyetlen vezető embere nem volt, aki kezébe tudta volna venni a töröktiszfogatás munkáját s aki volt, azt az összeesküvések mesterségesen gyártott gyanúja alapján félretették az útból. Csak midőn Forgách Simon fia, a kis Zsigmond elérte férfikorát, az ő kezdeményezése és folytonosan lelkesítő buzgalma folytán, akkor kezdett az egyetértés, az önbizalom és tetterő tavaszi szellője lengedezni Nógrád bércei között. Zsigmond már 27 éves korában a megye főispánja lett, majd a felső részek kapitánya s végre nádorispán. Első neje, Losonczy Anna révén pedig beteljesedett anyjának jóslása : a család véglegesen gyökeret vert Nógrádban. Mert midőn hős Losonczy Istvánt 1552 ben Temesvár alatt az esküszegő törökök lekaszabolták, nem maradt fiúörököse. Ez nagy baj volt, amennyiben a lányok csak kevéske köteles részt kaptak, a többi szállt a kincstárra. Azonban Ferdinándban volt annyi igazságér zet és gavaléria, hogy Losonczy elvitázhatatlanul nagy érdemeit halála után s gyermekében is megjutalmazza. Azt tette tehát, hogy Losonczy István leányát, Annát fiúsitotta és őt atyjának összes birtokaiba bevezettette. Igy jutott felesége révén Forgách Zsigmond az abauji Szalánc és a nógrádi Losonc, Vilke, Ecseg, Szécsény, Somoskő, Gács birtokához. Az utóbbi azonban török kézen és általuk alig-alig összetákoltán hevert. S mert a hulladozó kövek kevés értéket vagy erőt képviseltek a török részére, azért Forgáchnak nem sok fáradtságba került, hogy az ütött-kopott várat megszerezze. De az már igenis sok-sok fáradtságba került,hogy e várroncsot uj életre keltse. Az ő hatalmas akarata letiport minden nehézséget és Gács vára végre Í612-ben teljesen régi fényben uralgott a vidék fölött, sőt az ősi fényét messze túlhaladta, mert ez időtől kezdve jelentékeny szerepet vitt a megye s a Forgách család történe— 329 -