Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)
Nagyida
Izabella füzes fekete szeme élénken járf körül és az ifjúság kiförő örömével élvezte a hangos üdvrivalgást, amellyel őf a nép fogadta. Most nem ért reá, hogy a várba való fényes bevonulását megzavaró kocsitöréssel foglalkozzék s bajlódjék, mert csak a magyar nép spontán szeretetmegnyilvánulásával volt tele egész valója, mely népnek ő - a csitri leányka — lesz királynéja. E gondolatnak oly jó volt örülni és oly szép volt a kép : a bájosan s boldogan mosolygó szépséges királyleány és az őt máris szivébe fogadó s előtte hódoló néptömeg. Annál komolyabban lovagolt Izabella mellett Perényi uram, aki nagyon rösfelte a kocsitörést és folyton azon törte fejét, hogyan reparálja azt ki. Már hogy nem a kocsit magát, hanem a kalamitással járó röstelkedésf. Csak midőn pár napja pihent már Nagyida várában Izabella, akkor hozakodott elő a dologgal : — Tulajdonképen rossz ómennek is vehetném, hogy akkor tört el alattam a karréta, midőn első izben készültem hosszabb pihenőt tartani új hazámban. De viszont most Perényi vette könnyebben a dolgot, mert már megszületett agyában a kocsikudarc jóvátételének terve. Felelte hát: — Jelekre és sejtésekre nem szabad semmit adniok a koronás főknek, mert akkor az oktalan remegés lenne nappali csatlósuk és éjjeli hálótársuk. Eltört ám a kocsi tengelye, hogy felséges asszonyom személyét annál közvetlenebb érintkezéssel üdvözölje a mi magyar anyaföldünk. Eltört a tengely és sárba ragadt a kocsi akár a pártviszály dúlta Magyarhon, de nem tört el a rúdl Ezt a rudat — az ország rúdját — felséges asszonyom fogja Istentől nyert erővel és dicsőséges cselekedetekkel igazgatni. Elmerengett Izabella éjszeme és lassan mondta: — Igen, Perényi uram. Sic fata tulerunt, igy hozta a sors magával . . . — Egy hónapig pihent meg Izabella Nagyida várában, mikor is folytatta útját Perényinek sárospataki s teljesen újonnan épitett várába. Itt aztán valóban fejedelmi pompával és minden kalamifás nélkül köszörülte ki a szálhegyi kocsitörés csorbáját. Izabella további — 162 -