Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

lurkó faszénnel jó vastagon oda irta kocsmájának fehérremeszelt falára: ITT MÉRGET ÁRULNAK. * Csak észre kell venni a falusi virágot, és lehajolni érte... GUILLAUME APOLLINAIRE ŐSZIKÉK. Mérges virága is beh szép az őszi rétnek Hol lassan mérgeződve Tehenek legelésznek Az őszikék gyurüi sötétek és lilák Viritnak ott s szemed akárcsak e virág Ősz és virágszirom lilával ékesek S szemeddel életem lassan megmérgezed Gyerekhad jön zsivajjal fittyet hány iskolának fyövid zekébe' vannak vigan harmonikáinak Oszikét tépegetnek mely olyan mint anyáik Hajtás szülője hajtás s szine mint pupilláid Mik mint virág csapódnak melyet szélvész cibál A pásztor mélabús danája messzi száll Aztán a csorda mozdul nagyot bőg lomha ökre S a rossz virágú réttől búcsút vesznek örökre. Fordította UNGVÁR Y ELEMÉR. 89